Bár a Christie’s már az aukciót meghirdetve is hangsúlyozta, hogy ez a legértékesebb Einstein-kézirat, amely valaha árverésre került, az aukciósház is csak 2-3 millió eurós leütési árral számolt előzetesen. Az 54 oldalas, kézírásos munkát a német elméleti fizikus 1913-ban és 1914-ben Zürichben írta munkatársával és barátjával, Michele Bessóval. Bessónak köszönhető a Christie’s szerint, hogy “a kézirat szinte csodával határos módon” fennmaradt, mivel Einstein valószínűleg nem vette volna a fáradságot, hogy megőrizze azt.

Einstein azt követően kezdett dolgozni általános relativitáselméletén, hogy 1905-ben felállította az E=mc2 képletet. 1913 elején kollégájával belefutott abba a problémába, amellyel a tudományos közösség évtizedek óta küzdött: a Merkúr bolygó pályájának anomáliájába. De sikerült megoldaniuk ezt a rejtélyt. A kézirat számos apró hibát tartalmaz. Mikor Einstein észrevette ezeket, nem foglalkozott tovább a dokumentummal, azt Michele Besso vette magához.

A Christie’s szakértője szerint az 1919 előtti időszakból nagyon ritkák az Einstein-kéziratok. A másik ismert dokumentum a fizikus kutatásainak ebből a periódusából az úgynevezett “zürichi jegyzetfüzet” 1912-13-ból, amely Jeruzsálemben, a Héber Egyetem Einstein-archívumában található.

Eddig a legmagasabb ár, amelyet egy Einstein-kézirat árverésen elért, 2,8 millió dollár volt, ezt az összeget egy Istenről szóló elmélkedésért fizették 2018-ban. 2017-ben Jeruzsálemben 1,56 millió dollárért kelt el a tudósnak a boldogság titkáról szóló levele.