Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai tevékenység nem magyarázza a gázkoncentrációt.

A belfasti Queen’s University tanulmánya, mely a Nature Astronomy című szaklap friss számában jelent meg, nem tartja lehetségesnek az életet a Vénusz atmoszférájában. A kutatók az űrben vett minták alapján értékelték mindazt, amit a felhőkről tudni lehet, majd elemezték a földi életformákról szóló irodalmat, hogy lássák, van-e olyan szervezet, amely fennmaradna a felhők leginkább kénsavból és igen kis mennyiségű vízből álló közegében.

“Arra a következtetésre jutottak, hogy még a legzordabb körülményekhez edződött, úgynevezett extremofil mikrobák sem élnék túl ezt a kihívást. Nem azt találtuk, hogy a vízmolekulák aránya valamivel kevesebb, mint ami a Föld legellenállóbb mikrobájának elég lenne, hanem több mint százszor kisebb a mennyiségük” – mondta John Hallsworth, az egyetem biológusa.

A Földön a foszfin az élettel, állatok, köztük a pingvin bélrendszerében élő mikrobákkal, vagy az oxigénszegény környezettel, például a mocsarakkal függ össze. Elő lehet állítani iparilag is, de a Vénuszon a foszfinre utaló jelek magyarázatra szorultak. Jane Greaves, a Cardiffi Egyetem kutatója felvetette a vénuszi lehetőségét az élet létezésének. Egyes csillagászok eleinte a megfigyelések helyességét kérdőjelezték meg, a belfasti egyetem kutatócsoportjának kétségei azonban más irányból, a biokémia szempontjából érkeztek.