Ahhoz képest, hogy eredetileg 2007-ben (!) szerették volna kilőni, már nem is jelent nagy csúszást az, hogy csak az utoljára lefixált október 31-ei dátum után pár héttel juttathatják az űrbe a James Webb-teleszkópot.

Újra csúszik a méregdrága Hubble-utód kilövése 1

Az űrtávcső – melyet a Hubble utódjának szánnak – kilövésének idejét hivatalosan még nem tolták el, de mivel a teleszkóp 55 napig tartó összepakolását és szállítását csak augusztus végén fogják elkezdeni, ezért legkorábban csak november elején indulhat a rakéta az ég felé a Francia Guyana-i állomásról. Eközben a rakétával sem stimmel valami, tavaly augusztus óta dolgozik rajta a beszállító, hogy elhárítson egy problémát.

A James E. Webbről, a NASA második igazgatójáról elnevezett szerkezetet az amerikai, a kanadai és az európai űrügynökségek közös erővel építették. A grandiózus projekt eddigi költsége körülbelül 10 milliárd dollárra (2842 milliárd forintra) rúg.

Újra csúszik a méregdrága Hubble-utód kilövése 2

A teniszpálya méretű objektumot hatszögletű tükrökkel borították be, melyek a kamerák érzékelőibe juttatják a világűr fényeit. Mivel a távcső 13 milliárd fényévnyire is “ellát”, a kutatók abban bíznak, hogy segítségével többet megtudhatnak világunk, illetve a galaxisok keletkezéséről.

Újra csúszik a méregdrága Hubble-utód kilövése 3

A távcső egyik fő alapanyaga egy ritka anyag, a berillium. Ez a fém a negyedik legkönnyebb ismert anyag, a periódusos rendszerben csak a hidrogén, a hélium és a lítium előzi őt meg. Tömege mellett azért esett erre az építőanyagra a kutatók választása, mert rendkívüli módon ellenáll a hőingadozásnak, így küszöbölik ki az űrteleszkóp szerkezetváltozásait. Munkahelye a Földtől 1,5 millió kilométerre található második Lagrange-pontnál lesz, innen akár egyszerre száz különböző égitestet is megfigyelhet és követhet kameráival.