Eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban számoltak be. Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig. A Vénusz forgási sebessége pedig állandóan változik – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd lelassítja forgását. Ez a Földdel is megtörténik, viszont itt ez csak egy milliszekundumos változásokat okoz egyik napról a másikra. A hatás sokkal drámaibb a Vénuszon, mivel annak légköre nagyjából 93-szor nagyobb tömegű, mint a Földé.

Megállapították azt is, hogy a Vénusz pontosan 2,6392 fokkal dől egyik oldalára. A mérések alapján kiszámíthatóvá vált, hogy a bolygó magja mintegy 3500 kilométeres, tehát a Földéhez hasonlatos. Azt egyelőre nem tudták megállapítani, szilárd vagy folyékony a mag.

“A Vénusz a testvérbolygónk, mégis ismeretlenek voltak számunkra ezek az alapvető tulajdonságai” – mondta Jean-Luc Margot, a UCLA tudósa, a kutatás vezetője. A Vénuszban és a Földben sok a közös: mindkettő sziklás bolygó, hasonló méretű, tömegű és sűrűségű. Mégis teljesen eltérő módon formálódtak.

Az olyan alapvető ismeretek, mint hogy hány órás egy vénuszi nap, fontos információkkal szolgálnak a két bolygó fejlődésének megértéséhez. A Vénusz forgása és orientációja alapján megállapítható, hogyan oszlik el a tömege. A belső szerkezetéről szóló ismeretek betekintést engednek fejlődésébe, vulkanikus történelmébe és felszíne változásaiba.

A pontos adatok ismeretének hiánya ugyanakkor a bolygón a jövőbeli leszállási kísérletek során akár 30 kilométeres hibákat is eredményezhet.