Az űrkapszulába “csomagolt” asztrobiológiai labor hét hónapja tartó utazást követően érkezik meg a Marshoz, hogy végrehajtsa a misszió szempontjából kulcsfontosságú, veszélyes manővert. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közösségi oldalán élőben közvetítik csillagászok a Perseverance landolását.

A Perseverance 19 300 km/h-s sebességgel fog beérkezni a marsi légkörbe. Miközben ejtőernyője által lelassítva önállóan áthalad a Mars légkörén, perceken át rádiójeleket fog kiadni, ám mire ezek eljutnak a missziót irányító szakértőkhöz a 204 millió kilométerre lévő Jet Propulsion Laboratoryba (JPL), a NASA bolygókutató intézetébe, addigra a Perseverance már leszáll a Marson – remélhetőleg egy darabban.

A hatkerekű marsjárónak várhatóan hét percre lesz szüksége ahhoz, hogy a Mars légkörének felső rétegéből leereszkedjen a felszínre. Ezt a meglehetősen torokszorító ereszkedési periódust a JPL munkatársai csak “a rettegés hét percének” becézik. Al Chen, a JPL ereszkedésért és landolásért felelős csoportjának vezetője szerint ez a 2,7 milliárd dolláros misszió legkritikusabb és legveszélyesebb része.

Az új generációs robot marsjáró egy kisebb autó méretű, arra tervezték, hogy ősi mikrobiális élet jelei után kutasson a vörös bolygón, tanulmányozza klímáját és földrajzát, kőzet- és talajmintákat gyűjtsön, és utat nyisson a bolygó felfedezésében az emberek számára.

Az 1040 kilogrammos marsjáró a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amelyben 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tó hullámzott a bolygó felszínén. A robot egy teljes marsi évet – 687 földi napot – tölt el a Marson.

Adatgyűjtő munkája során a Perseverance furatmintákat gyűjt a Mars kőzetéből, melyeket a tervek szerint a NASA két jövőbeli misszió során az Európai Űrügynökséggel együttműködve hoz majd vissza a Földre elemzésre.

Élőben közvetítik, ahogy leszáll a Marsra a NASA 1

A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel. Ha minden jól megy, az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül – onnan száll föl és oda is száll le.

A marsjáróval a felszínre juttatnak egy olyan kísérleti eszközt is, mely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.

A marsjáró landolását csütörtökön este 9 órától élőben közvetítik csillagászok a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-oldalán.