A fára az európai ember hajlamos úgy tekinteni, mint valami múlandó dologra. Aminek szavatossága van és ami része a természetes körforgásnak. Japánban erről egy kicsit mást gondolnak. Persze ebben fontos szerepet tölt be Sótoku herceg, a japánok “Gellért-püspöke”, aki nemcsak a buddhizmus tanaiban, hanem a fa időtállóságában is hitt. Neki köszönhetően a buddhista fatemplom, a Hórjúdzsi a világ egyik legrégebbi faépületének tekinthető. 

Császári régens

Sótoku herceg kulcsszerepet játszott Japánban a buddhizmus elterjedésében. 587-ben ugyanis legyőzte a buddhizmust ellenző Mononobe-nemzetséget, ezzel véget vetett minden komolyabb fegyveres ellenállásnak a buddhizmus terjedésével szemben. A férfi  20 évesen Szuiko-császár régensévé vált, ami az egyik legfőbb tisztségnek számított Japánban. Ezt a pozíciót haláláig viselte és ez idő alatt számtalan fontos döntést hozott, többek között ő határozott 607-ben a Hórjúdzsi buddhista templom felépítéséről. Ő akkor még talán nem is tudta, hogy felbecsülhetetlen értékű kinccsel fogja gazdagítani a világörökséget. 

Az épület teljes neve  Hórjú Gakumondzsi, ami annyit tesz japánul, hogy a “Virágzó Törvény Tanító Temploma”, mivel a hely kolostorként és papneveldeként működik jelenleg is. Az alapító, Sótoku-szelleme máig átjárja a helyet, hiszen a császári régens életének vége felé rengeteg időt töltött itt a buddhista tekercsek tanulmányozásával. A templom befejezését azonban nem élhette meg, mivel arra csak halála után évtizedekkel később, 670-ben került sor. 

 

Felfedjük a világ egyik legrégebbi faépületének titkát 1

Sótoku japán régensherceg papírpénzen.

Vitatott tűzeset 

A Hórjúdzsi sorsa kezdettől fogva viszontagságos volt. Sótoku herceg feljegyzései szerint ugyanis már 610-ben, azaz az építkezések megkezdése után három évvel tűz ütött ki a templomban. Ez azonban még nem okozott akkora pusztítást, mint a 670-es tűz, amit egy villámcsapás idézett elő. A templomot ráadásul ebben az évben szentelték fel, így a balszerencsés esemény akár égi üzenetként is felfogható. Sokan ugyanakkor a mai napig vitatják, hogy a templom leégett volna, mondván, hogy a talajból nem lehet kimutatni a tűz nyomait. Az ásatások viszont rávilágítottak, hogy a jelenleg álló templom a régi rekonstrukciójának tekinthető. Japán krónikája, a Nihongi szerint a tűzben egyetlenegy épület sem maradt érintetlen.  

Újjászületés 

Itt akár pontot is lehetne tenni a templom történetére, azonban a császárság úgy döntött, hogy mindenképpen újjáépíti. Az építkezések részben Sótoku-herceg palotájának helyén zajlottak és a templomot az eredeti helytől eltérő fekvésben, északnyugati irányban építették újjá. A munkálatok több mint három évtizedet öleltek fel és ennek során születtek meg a Hórjúdzsi jelenlegi épületei, amelyek már több mint 1300 éve állnak. 

A templom nagy újítónak számított a maga korában, ugyanis míg a japán templomokat akkoriban koreai és kínai változatok mintájára építették, addig a Hórjúdzsi már más irányt képviselt, mivel az udvarában a Kondó (“Arany csarnok”) és a pagoda egymás mellé kerültek. A szent hely keleti részén található még a Jumendono, vagyis az “Álmok csarnoka”, ami a mitikus helynek tekinthető. Ennek a helyén állt ugyanis az 670-es templomtűz előtt a Sótokú császári régens privát csarnoka, amelyben korábban a buddhista tekercseket tanulmányozta. 

Felfedjük a világ egyik legrégebbi faépületének titkát 2

Ennek a helyén állt az alapító, Sótoku herceg privát csarnoka.

Rejtélyes Buddha-ereklye 

A templom építészetét erősen befolyásolta a buddhista vallású Pekcse koreai királyság, amivel Japán akkoriban közeli kapcsolatban állt. A Pekcse építészek, kézművesek és meseterek fontos gyakorlati segítséget nyújtottak a japánoknak a Hórjúdzsi építésekor, mivel ők akkor nem rendelkeztek a megfelelő ügyességgel abban az időben, hogy belefogjanak egy ilyen hatalmas vállalkozásba. 

A Hórjúdzsinak leginkább az ötemeletes pagoda kölcsönöz egyedi karaktert, a több mint 32,45 méter magas épület ugyanis annyira különleges látványt nyújt, hogy szerte a világon könnyen azonosíthatóvá teszi az építményt. Nem csak a látványa miatt tekinthető nem mindennapinak, hanem az alapköve miatt is, amely három méterrel fekszik a földfelszín alatt.

Állítólag ennek egyik üregében egy olyan ereklye is megtalálható, ami az ókori bölcs, Buddha csontdarabjait is tartalmazza, ebből kifolyólag különleges erővel bír. Az ereklyét azonban a látogatók nem tekinthetik meg, ahogyan a pagodát sem. Szintén hangsúlyos még a Kondó, vagyis az “Arany csarnok”, amely 18,5 méter hosszú és 15,2 méter széles. Az építményt az ívelt sarkokkal rendelkező dupla tető teszi egyedivé. 

Felfedjük a világ egyik legrégebbi faépületének titkát 3

A Kondú, vagyis az Arany csarnok hátulnézetből 

Túlélte a századokat 

Nemcsak keletkezésének idején sújtották tűzesetek a templomot, ugyanis 1374-ben és 1603-ban is felgyújtották. 1895-ben aztán kezdetét vette a templom restaurálása, de igazán komoly felújításba csak 1934-ben kezdtek. A projektet félbeszakította a II. világháború, amelynek során le kellett állni a tető javításával, mert súlyos károk keletkeztek a belső falfestményeken.

A helyzetet súlyosbította, hogy 1949-ben tűz ütött ki a templomban, ami komoly károkat okozott mind az épületben, mind pedig a falfestményekben. Ekkor kellett megerősíteni a Kondó, vagyis az “Arany csarnok” tetejét, a tartóoszlopokat – illetve azok maradványát – pedig eltették egy tűzálló raktárba. A tartóoszlopokra eredetileg azért volt szükség, mert a tető négy méterrel túlnyúlt az épület alapterületén. A rekonstrukció 1954-re fejeződött be és becslések szerint az “Arany csarnok” 20-50%-a őrizte meg az eredeti építőanyagokat. 

1993-ban a Hórjúdzsit felvették az UNESCO világörökségi listájára, ezáltal különleges védettséget élvez. Bár a szigetországban vannak nála idősebb templomok is, ez tekinthető Japán legismertebb templomának. A fából készült épülete azóta sem ment ki a divatból, még akkor sem, ha időközben korszerűbb és időtállóbb építőanyagokat használ az emberiség. A fa manapság rönkházak terén éli reneszánszát, ugyanis nyaralóként és családi házként egyaránt ideális lehet. Egy rönkház nemcsak a természetessége, hanem a látványa miatt is életre szóló élmény lehet a benne lakók számára. És talán a hagyományos házakhoz képest jobban el lehet vonulni tőlük a világ elől egy kicsit gondolkodni úgy, ahogyan Sótokú-herceg tette a Hórjúdzsinál.

Szponzorált tartalom

Rönkházmánia

Az izgalmas dokumentumfilm-sorozat nagyszerű embereket, távoli helyszíneket és veszélyes munkákat vegyít a klasszikus amerikai otthonok megépítéséhez szükséges vér, verejték és könnyek bemutatásához.
Rönkházmánia maraton december 30-án 6:45-től 18:35-ig a Viasat Explore-on

Aki nem szeret korán kelni, annak javasoljuk a rögzítést a set-top-boxon :)

Játssz a Viasat World-del és nyerj egy Apple iPad 8 tabletet!

Kattints ide!

Forrás: First Class
Kép(ek) forrása: Wikipedia.hu