A fél kilométer átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) nevű rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.

Kína közlése szerint 2021-től fogadják azon külföldi kutatók kéréseit, akik méréseket szeretnének végezni a teleszkóppal. A Délnyugat-Kína hegyei között lévő teleszkóp a Puerto Ricó-i óriásteleszkóp összeomlása után az egyetlen ilyen kaliberű eszköz, amely külföldi asztronómusokat fogad, tehát nem maradunk le az űrből jövő rejtélyes jelekről.

Az Arecibo obszervatórium egytányérú nagy rádióteleszkópja december elsején omlott össze, mert előbb elszakadt egy segédkábele, amely egy 30 méteres lyukat ütött a fényvisszaverő tányérba és károsította a felette lévő kupolát. Majd november 6-án az egyik fő acélkábele pattant el, további sérüléseket okozva.

Vang Csiming, a FAST műveleti és fejlesztési központjának főellenőre elmondta, látogatást tettek az Arecibóban, és inspirációt merítettek annak a szerkezetéből is. A Kujcsou tartományban lévő Pingtangban található kínai teleszkóp háromszor érzékenyebb, mint az amerikai. Körülötte öt kilométernyi rádiómentes zóna terül el, ahol sem mobiltelefonok, sem számítógépek használata nem engedélyezett.

A FAST építési munkálatai 2011-ben kezdődtek, rendszeres működése szeptemberben indult, januártól a teljes teleszkóp működik. Több mint tíz ország és régió kutatói terveznek megfigyeléseket a teleszkóppal, amellyel a korábban kivitelezhetetlen kutatások is lehetővé válnak. A gravitációs hullámok, az exobolygók, az ultranagy energiájú kozmikus sugárzás (UHECR), a csillagközi anyag megismerésében, a csillagászati, asztrofizikai és alapvető fizikai ismeretek bővítésében is nagy szerepe lehet a jövőben.

Ötszáz méteres tányérja 30 futballpályányi területet fed le, építése 1,1 milliárd jüanba (49 milliárd forintba) került. A környék több ezer lakóját költöztették el, hogy legyen elegendő hely az óriásteleszkópnak.

Kapcsolódó címkék: Kína űrkutatás