A fosszilis galaxis a tudósok feltételezése szerint tízmilliárd évvel ezelőtt összeütközött a Tejútrendszerrel, amikor galaxisunk még nagyon fiatal volt. A csillagászoktól a Héraklész nevet kapta a görög mitológia halhatatlanná vált hőséről. A Héraklész maradványai – gázok és csillagok – felelősek a Tejútrendszer gömb alakú halójának egyharmadáért, ennek ellenére mégsem észlelték korábban.

“Ahhoz, hogy megtaláljunk egy ilyen fosszilis galaxist, több tízezernyi csillag részletes kémiai összetételét és mozgását kellett megfigyelnünk. Ez különösen a Tejútrendszer középpontjában lévő csillagok esetében nehéz, mivel ezeket csillagközi porfelhő takarja el. Az APOGEE segítségével átláthatunk a porfelhőn, és mélyebbre látunk a Tejútrendszer szívében, mint valaha” – mondta Ricardo Schiavon, a liverpooli John Moores Egyetem (LJMU) munkatársa, a kutatás résztvevője.

Az APOGEE a csillagok spektrumát közeli infravörös fényben méri látható fény helyett, utóbbit ugyanis elhomályosítja a por. Működése elmúlt tíz évében az APOGEE több mint félmillió csillag spektrumát mérte fel a Tejútrendszerben.

Ahhoz, hogy megkülönböztessék a Héraklészhez és az eredeti Tejútrendszerhez tartozó csillagokat, a csapat a két galaxishoz tartozó csillagoknak az APOGEE műszereivel mért kémiai összetételét és sebességét használta. Így bukkantak rá a több tízezernyi csillag között arra a néhány százra, melyek teljesen különböztek ezen két jellemzőjüket tekintve.

Az eredetileg a Héraklészhez tartozó csillagok felelősek a Tejútrendszer teljes mai halójának egyharmadáért, ez arra utal, hogy ez az újonnan felfedezett összeütközés a galaxis története szempontjában döntő jelentőségű esemény lehetett. Ez azt sugallja, hogy galaxisunk szokatlan, mivel a legtöbb hasonló tömegű, spirális galaxisnak jóval nyugodalmasabb volt a kezdeti időszaka.