Az ősi kínai holdistennő nyomán Csang’o-5 nevet viselő űreszközt a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta segítségével lőtték fel a dél-kínai Hajnan-szigeten található Vencsang felbocsátóközpontból.

A Csang’o-5 feladata a Holdról kőzetmintákat gyűjteni, amelyek segíthetnek az égitest eredetének és kialakulásának megértésében. Amennyiben sikerrel jár, Kína lesz a harmadik ország, amely mintákat tudott venni a Hold felszínéről a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat követően.

Pej Csao-jü, a küldetés szóvivője szerint az űrszonda mintegy nyolc nap múlva Hold körüli pályára állva két járművet fog a felszínre bocsátani: egy le- és egy felszállóegységet. Ezek nagyjából két napot fognak a felszínen tölteni, az egész küldetés pedig mintegy 23 napig tart majd.

Ha minden a tervek szerint alakul, a szonda leszállóegysége lyukat fog fúrni a felszínbe, és robotkarjával kőzet- és talajmintákat gyűjt. Ezeket a felszállóegység veszi át, majd dokkol a Hold körüli pályán keringő visszatérő modullal, amely az elképzelések szerint Kína Belső-Mongólia Autonóm Területén ér földet.

“A legnagyobb kihívásokat a Hold felszínén végzett mintavételezés, az ottani felszállás, a Hold körüli pályán a találkozó és a dokkolás, illetve a nagy sebességű visszatérés a Föld légkörébe jelentik” – hangsúlyozta Pej, aki egyben a Holdkutató és Űrmérnöki Központ vezetője a kínai űrkutatási hivatalnál.

Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, hogy egy ország kőzetmintákat próbál gyűjteni a Holdról.