Az epilepszia az egyik legelterjedtebb neurológiai zavar, a világon mintegy 50 millió embert érint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Rajtuk segíthet az a felfedezés, melyet az Epilepsia Open című tudományos folyóiratban közöltek. A tanulmány szerint az új felfedezés döntő jelentőségű lehet a zene egészségre gyakorolt pozitív hatásainak feltárásában.

A szakértők Mozart D-dúr szonáta két zongorára, K 448 című művét használták, valamint annak egy összekevert verzióját. Azt akarták tesztelni, hogy más hatásuk van-e az epilepsziásokra. “Az elmúlt 15-20 évben sokat megtudtunk arról, hogyan csökkenti a rohamok számát az epilepsziás egyénekben, ha Mozart egyik szerzeményét hallgatják” – fejtette ki Marjan Rafiee, a torontói Krembil Brain Institute munkatársa. De egy kérdés még válaszra szorult, mégpedig az, hogy az egyéneknél hasonló módon csökkenti-e a rohamok gyakoriságát az, ha egy másik zenei ingert, nem pedig Mozart-darabot hallgatnak.

Az egy éven át tartó vizsgálatban tizenhárom páciens vett részt. Három hónap alatt a vizsgálatokkal megállapították a kiindulási alapot, majd a résztvevők egyik fele három hónapon át naponta meghallgatta Mozart szonátáját, majd újabb három hónapig az összekevert verziót. A csoport másik fele az összekevert verzióval kezdett, majd Mozart művét hallgatta meg naponta.

A páciensek – akiknek gyógyszeradagját nem változtatták a tanulmány alatt – naplót vezettek rohamaikról. “Eredményeink szerint a szonáta első tételének naponta történő meghallgatása összeköthető a rohamok gyakoriságának csökkenésével a felnőtt epilepsziásoknál. Ez azt sugallja, hogy a napi Mozart-hallgatás kiegészítő terápiát jelenthet az epilepsziás egyének rohamszámának csökkentésében” – fejtette ki Rafiee.