Elkészült a Föld első elektroszmog-térképe a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold mérései alapján: az űrben 6 hónapja keringő SMOG-P a 350 kilométer magasságú pályáról 4000 kilométer átmérőjű, kör alakú területet figyel meg és már 2000 mérést készített – közölte Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A világ legkisebb, 5x5x5 centiméteres műholdja 2019. december 6-ai fellövése óta kifogástalanul működik. A SMOG-P küldetése a Földünket körülvevő, ember keltette elektroszmog jelenlétének igazolása, feltérképezése. A SMOG-P mérési adatainak köszönhetően a Földet beborító elektroszmogról is van térképünk. Az óceánok fölött jelmentes a műhold pályája, mert nincsenek jelforrások.

Az egyetem szakembere kiemelte, hogy a projektben a koronavírus-járvány sem okozott fennakadást, mert az üzemeltetés teljesen távvezérelt formában, otthonról történt. A szoftver fejlesztésében sok lelkes, segítőkész ember vett részt. Tíz országból, interneten érkeznek adatok a műegyetemi központi szerverére.

 

Mint a projektvezető hozzátette, az űreszköz pályája magasságából – ami hetente általában 4-5 kilométerrel csökken – előrejelezhető, hogy az egyéves évfordulót nem fogja megérni, várhatóan szeptember végén, a sűrűbb légrétegekbe érve elég.

“Az őszi startra váró SMOG-1 kisműholdunk működése során már valószínűleg lehetőségünk nyílik egy szélesebb frekvenciasávban, immáron az 5G mobilhálózatok által használt 960 MHz alatti tartományban a komponenseik megfigyelésére is, így a szmogtérképünk még részletesebb lehet” – magyarázta Gschwindt András projektvezető.

De mi is az elektroszmog?

Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése, amelyet rendszerint azok használnak, akik az ilyen sugárzásnak egészségkárosító hatást tulajdonítanak, és így azt – a szmoghoz hasonlóan – egy olyan szennyezési formának tartják, ami ellen védekezni kell. Az egészségkárosító hatás az esetek többségében vitatott vagy nem bizonyítható.

Az elektromos berendezések okozta sugárzás nem ionizáló sugárzás, vagyis nem képes az atomokat ionizálni és kémiai kötéseket felbontani. Az ilyen sugárzások legjelentősebb élettani hatása a dielektromos fűtés (ezen az elven működik például a mikrohullámú sütő), ami azonban néhány ipari alkalmazást leszámítva az elektromos berendezéseknél nem jelentős. A gyenge elektromágneses tereknek nincs nyilvánvaló élettani hatása; vannak arra utaló jelek, hogy bizonyos esetekben (talán az elektromágneses sugárzás frekvenciájától vagy modulációjától függően) fellép biológiai hatás, de az ezzel kapcsolatos kutatások ellentmondóak, a hatásmechanizmus pedig nem ismert.

Számos kutatás találta úgy, hogy a nagyfeszültségű elektromos távvezetékektől néhány száz méterre élő családokban kis mértékben emelkedett a gyermekkori leukémia valószínűsége.

Az Örebrói Egyetemi Kórház kutatása szerint a mobiltelefont használók közül a fiatalabbak vannak nagyobb veszélynek kitéve, mivel kisebb agyi térfogatuk és még nem teljesen kifejlett koponyacsontjuk miatt agyukat nagyobb mennyiségű sugárzás éri a mobiltelefonok használata közben, mint idősebb embertársaik agyát.

Forrás: MTI
Kapcsolódó címkék: elektroszmog Föld magyar műhold űr világűr