A második világháború első felében úgy tűnt, a náci Németországot nem lehet megállítani. Miután a tengelyhatalmak gyorsan lerohanták Franciaországot, a nyugati fronton az Egyesült Királyság bombázásába kezdett a Luftwaffe. A britek azon kívül, hogy elrejtőztek bunkereikben, eleinte nemigen tudták felvenni a versenyt a német légierővel.

Ebben a korszakban már bőven zajlott az információs háború is, melyben a németek szintén verhetetlennek tűntek. Ezt elsősorban titkosító gépüknek, az Enigmának köszönhették, melynek első verzióját 1918-ban találta fel Arthur Scheribus német elektrotechnikus, katonai célokra azonban csak 1926-tól kezdték használni. Adolf Hitler hatalomra kerülését követően kezdték el a módszert tökéletesíteni és az írógépre emlékeztető Enigmát bevetették a légierőnél, a haditengerészetnél és a hadseregnél, de a diplomáciában is szolgált.

Egy vagyont fizettek a náci csodakütyüért egy árverésen 1

A kódkönyvek a második világháború legjobban védett eszközei közé tartoztak, ám a brit matematikus, Alan Turing hathatós segítségének és a német katonák fegyelmezetlenségének köszönhetően a szövetségesek rájöttek az eszköz titkára. A becslések szerint Turing munkássága két évvel rövidítette le a második világháborút.

Egy vagyont fizettek a náci csodakütyüért egy árverésen 2

A háború után fennmaradt gépek iránt élénk az érdeklődés, sok példány gyűjtőnél végezte. Az egyes közel-keleti és afrikai országokban 1975-ig használt eszközök euróban kifejezve általában ötjegyű áron cserélnek gazdát. Egy csütörtöki bécsi aukción felbukkanó, 1944-es gyártású gép árát is előzetesen “csak” 30-40 ezer euróra becsülték, ám a győztes licitáló 117 800 eurót, átszámítva 40,6 millió forintot fizetett a történelem egy darabjáért.

Egy vagyont fizettek a náci csodakütyüért egy árverésen 3

Kövess minket a Facebook-on!