Az orosz ufó – sokan egyszerűen csak így nevezik a hivatalosan EKIP névre hallgató koncepciót, ami ha egyszer megvalósul, forradalmi változást hozhat a légi közlekedésbe. Igaz, ilyen nagy ötletekkel tele a padlás, de ez a koncepció tényleg olyan szinten megy szembe a hagyományos repülőépítéssel, hogy megérdemli a figyelmet. 

Az oroszok komolyan foglalkoztak egy repülő csészealj terveivel 1Az oroszok komolyan foglalkoztak egy repülő csészealj terveivel 2

Az EKIP esetén maga a test a felhajtóerőt generáló puffasztott szárny, annak minden előnyével. Így elvileg sokkal nagyobb lehet az utastér, több üzemanyagot vihet magával a gép, és messzebb is repülhet, ezáltal gazdaságosabb az üzemeltetése.

Legalábbis ezek a célok lebegtek a tervező Nyikolajevics Sukin szeme előtt, amikor a szovjet hadsereg elé állt terveivel. Az örökké szuperfegyvert kereső orosz hadvezetés számára ez a koncepció is érdekes volt, a fejlesztés még a Szovjetunió összeomlása idején is folytatódott, az első méretarányos kicsinyített modellekkel 1990-91 körül kezdődtek a kísérletek.

A távirányítású modellek több repülős kiállítást is megjártak, ekkor már több méretről, többszintes utastérről álmodtak a tervezők. A repülési sebességet 600-720 km/óra között határozták meg, a felszállási tömeget pedig 12-360 tonna közé saccolták ezzel a konstrukcióval. Két fő sugárhajtású motorja gondoskodott volna repüléshez szükséges teljesítményről, két kiegészítő gázturbina pedig a részegységeknek termelt erőt. 

Mert például a leszálláshoz az EKIP nem holmi kerekeket használt volna. Ilyenkor átvált “légpárnás” üzemmódba, a hajtóművek által generált légáramlást a föld felé irányítva. Nincs futómű, nem kell hosszú, 4-5 kilométeres kifutópálya, az ígéretek szerint a legnagyobb gépnek is elég lenne 500 méter a le- és felszálláshoz. Ráadásul ezt akár vízfelületen, füvön, havon is véghez tudja vinni.

A kilencvenes évek viszont komoly gazdasági problémákat hozott Oroszországban, a terv pedig elveszett a hol felbukkanó, hol eltűnő befektetők között, egyre apadt az érdeklődés és egyre nőttek a kétségek a megvalósíthatóságot illetően. Sukin 2001-ben elhunyt, és találmányából pár kiállítási darab maradt csupán, melyek néhány mérnököt talán arra inspirálnak majd a jövőben, hogy ők is újragondolják a repülőépítés bejáratott megoldásait.

Kapcsolódó címkék: ekip orosz repülő ufó