A Peugeot-k ugyanis eredetileg molnárok voltak. 1810-ben a két fivér, Jean-Pierre és Jean-Frédéric Peugeot úgy döntött, a születőben lévő nehéziparban kamatoztatják malomtechnológiai tudásukat. A családi malmot hengerművé alakították át, az acéllemezeken kívül hamarosan szoknyaabroncsokat, órarugót, fűnyírókat, valamint fűrészeket és egyéb vágóeszközöket is gyártottak (sokan nekik tulajdonítják a történelem első kompakt kézifűrészét is.)

A különleges edzési eljárásnak köszönhetően fűrészlemezeik rendkívül ellenállók, mégis rugalmasak és hosszú élettartamúak voltak. Ennek jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint hogy a Peugeot-féle fűrészeket a francia nemzeti ipar fellendítését szorgalmazó Société d’Encouragement pour l’Industrie Nationale 1812-ben aranyéremmel jutalmazta. Az 1818-ban szabadalmaztatott gyártástechnológia adta az ötletet a vállalkozás címeréhez is: a fivérek olyan állatot választottak logónak, amely méltóságteljes, villámgyorsan vadászik, foga és karma acélos, teste pedig ruganyos és ellenálló. Így került fel a Peugeot fűrészeire az oroszlán, amelyet később a kávé- és borsőrlőket, majd 1889 után az automobilokat is díszítette.

Minden, amit a borsőrlőről tudni akartál (de nem volt kitől megkérdezni) 1

Elektromos borsőrlő automatikus szemcseméret-szabályozóval. Egyesek szerint a motoros őrlő szentségtörés: a villanymotor felmelegíti a borsszemeket, és odavész az aroma egy része. A képen látható modell különlegessége a cserélhető borspatron: három különböző zamatú bors-különlegességet tálalhatunk fel a vacsorához.

Ha az interneten keresünk információt, a legtöbb forrás a Peugeot-nak tulajdonítja a világ első, kifejezetten borsszemek őrlésére szolgáló szerkezetét. Erre szabadalmi bejegyzések híján nincs jogi bizonyíték, így a márka nem érzi tisztességesnek, hogy vélt elsőségét hangoztassa. Az is igaz ugyanakkor, hogy amikor a Peugeot 1840-ben bemutatta első kávéőrlőjét, sokan eldobták az évezredeken át használt mozsarat, és elkezdték a karos szerkezetben aprítani a borsszemeket.

Innen már csak néhány logikus módosítás (és 34 év) kellett ahhoz, hogy megszülessen a Peugeot Z, amelyet kifejezetten bors őrlésére fejlesztettek ki.

Minden, amit a borsőrlőről tudni akartál (de nem volt kitől megkérdezni) 2

Ezt a formát közelíti ma a legtöbb borsszóró

De vajon miért volt szükség külön borsőrlőre, ha a kávéőrlő is megfelelt a célnak? Nos, a kávéőrlő valójában egyáltalán nem felelt meg a célnak, de még mindig kényelmesebb volt, mint a mozsárral bajlódni. A Peugeot mérnökeinek újítását az tette zseniálissá, hogy a külső és belső malomkeréken egyaránt spirálisan helyezték el a fogakat, méghozzá két méretben. A felső, ritkásabb fogak megroppantották a borsszemeket, majd sorba állították azokat a tényleges őrlést végző, alsó fogazathoz.

Ahogy a kávéőrlő nem felelt meg a bors aprítására, úgy a borsőrlőt sem szerencsés só vagy fűszerek őrlésére használni. A Peugeot egyébként készít száraz és nedves só, valamint fűszerek, szerecsendió, sőt, lenmag és szezámmag őrlésére alkalmas készülékeket is. Ezek szerkezetükben és főleg anyaghasználatukban jelentősen eltérnek a borsőrlőtől. Egy dolog azonban közös bennük: minden acélból készült őrlő mechanizmusra élettartam-garanciát vállal a Peugeot.

Minden, amit a borsőrlőről tudni akartál (de nem volt kitől megkérdezni) 3

A forma a régi, az akril test modern.

A XX. század élelmiszeripari vívmányai akár feleslegessé is tehették volna a borsőrlőt, mégsem így történt. A papírzacskóba csomagolt, előre porított bors ugyan praktikus, de ugyanúgy kényszermegoldás, mint a szárított fűszernövények: azok az illat- és ízanyagok ugyanis, amik a bors héjának megroppantásakor felszabadulnak, nagyon gyorsan elillannak. A leggondosabb csomagolás sem képes megőrizni a bors zamatát. Volt azonban egy másik oka is a borsőrlő talpon maradásának: egy időben ezek jelenléte volt ugyanis a tisztességes éttermek legfontosabb ismertetőjegye.

 

Ahogy a sört és a tejet vízzel, úgy a borsot faszénporral hígították a gátlástalan kereskedők. Ha tehát egy vendéglős arról szerette volna biztosítani vendégeit, hogy náluk minőséget kapnak, kizárólag frissen őrölt borsot szolgált fel nekik. Ez persze pénzbe került – nem véletlenül csaltak mások a borssal –, ezért sok étteremben a pincér borsozta meg a vendég ételét, nehogy túlzásba essen és pazaroljon a kedves ügyfél. Ezzel a gyakorlattal egyes országokban a mai napig találkozhatunk.

Minden, amit a borsőrlőről tudni akartál (de nem volt kitől megkérdezni) 4

A 2019-es karácsonyi szezon nagy dobása volt az eredetileg 1987-ben bevezetett Paris borsőrlőnek a 110 centiméteres kivitele. A meglehetősen robusztus és drága (bő negyedmillió forintért kínált) eszköz tömege közel 7,4 kg, belsejében pedig mintegy 15 deka (kb. 7 zacskónyi) egész bors fér el. Kézi őrlő, nem motoros – ugye, nem kell ismét elmondanunk, miért?

Forrás: Peugeot
Kapcsolódó címkék: bors konyha Konyhaművészet Peugeot