“Ez az első eset, hogy egy ősi teljes emberi genómot sikerült visszanyerni nem csupán emberi csont-, vagy fogmaradványból” – közölte Hannes Schroeder, a Koppenhágai Egyetem kutatója, a Nature Communications folyóiratban kedden megjelent tanulmány társszerzője.

“Ez egy nagyon pontos ősi DNS-forrás” abból az időszakból, amelyből nagyon ritkán találunk emberi maradványokat – tette hozzá.

A Dánia déli részén fekvő Syltholmban folyó ásatásokon talált nyírfakátrány-maradványt a kőkori ember használhatta rágógumiként. A kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy nő fogyasztotta, akinek valószínűleg sötét haja, sötét bőre és kék szeme volt.

Genetikailag az illető jóval közelebb állt az európai kontinensen élt vadászó-gyűjtögető emberekhez, mint az abban az időben Skandinávia középső részén élő emberekhez – állapították meg a kutatók.

Syltholm páratlan lelőhely. Szinte mindent megőrzött az iszap, ami azt jelenti, hogy a szerves maradványok tökéletes állapotban maradtak meg – hangoztatta Theis Jensen, a tanulmány társszerzője.

A térségben a kutatók találtak növényi (mogyoró) és állati (kacsa) DNS-t, ami megerősítette a kutatók tudását arról, kik és miként éltek több mint ötezer éve a térségben.

A kutatók azonban nem tudják pontosan, hogy a nyírfakéreg pépet miért puhította a nő a szájában: esetleg ragasztóanyaggá akarta alakítani – hiszen az már közismert, hogy az ősember a nyírfaszurkot ragasztóként használta.

Az is lehet, hogy a nő fogtisztításra használta a pépes anyagot, de lehet, hogy éhségét akarta elvenni, vagy csak egyszerűen kőkori rágógumiként szolgált.

Forrás: Nature Communications
Kapcsolódó címkék: rágó