A tájegységről Zupai Vénusznak elnevezett nőalak több mint 30 centiméteres, ami monumentálisnak számít a neolitikumi figurák többségéhez képest. Az égetett agyag szobrot egy csatornázási munkákat megelőző régészeti feltárás során találták meg.

A figura i.e. 4500-3500-ból, a Vinca-kultúrából származik – mondta Krasic, aki “korszakos felfedezésről”, “kisebb világszenzációról” beszélt a szerb médiának. A kutató szerint a lelet megerősíti, hogy Vitkovo vallási központ volt a Vinca-kultúra idején.

Az Aleksandrovac Zupskitól négy kilométerre fekvő, védett területnek számító 120 hektáros vitkovói mezőn – ahol csak megelőző régészeti feltárást követően engedélyeznek bármilyen építkezést – az 1960-as években négy neolitikumi istennőszobrot találtak, a legutolsót 1969-ben, köztük három nagy méretűt, amelyeket a világörökség részévé nyilvánítottak.

Kőkori kincset találtak Szerbiában 1

A zupai istennőszobrok közül a legismertebb az Aleksandrovaci Hölgy, amely a világ 12 legjelentősebb “prehisztorikus Vénusza” közé tartozik.

A frissen felfedezett Zupai Vénusz tanulmányozására és konzerválására Belgrádból hívtak szakértőket. A helyi hatóságok helyben, az aleksandrovaci múzeumban szeretnék kiállítani a rendkívüli leletet, már a sok látogatót vonzó idei őszi szüreti fesztivál idején.