A minél hatékonyabb, pontosabb, olcsóbb fegyver a nagyhatalmak álma. Ezért képesek tengernyi pénzt fejlesztésre költeni, a railgun ígérete pedig olyan csábító, hogy Kína és az Egyesült Államok is ezerrel kutatja a technológiát.

Mi is az a sínfegyver?

A hadászatban megszokott hagyományos fegyverek általában robbanószert, leginkább lőport használnak a lövedékek elindítására, addig a railgunok elektromágneses energiát. Az efféle fegyverek jóval nagyobb sebességgel képesek kilőni a lövedéket, a működésükhöz azonban nagy mennyiségű energiára van szükség. A railgun, azaz sínfegyver elnevezés arra utal, hogy az eszköz egy pár vezető sínen mozog.

Az Egyesült Államok több mint 500 millió dollárt költött eddig a projektre, a haditengerészet vezetője, John Richardson pedig idén februárban már elég ködösen nyilatkozott a railgun jövöjéről: “Megépíteni egy olyan fegyvert, ami képes ekkora elektromágneses energiát kezelni, és nem robban fel, nagy kihívás. 15-20 év múlva elkészülhet, szóval a ‘gyors léptékű’ nem a legelső jelző, ami eszünkbe jut róla. De folytatni fogjuk a fejlesztést, a tesztelést, ez egy túl jó fegyverrendszer, tehát remélhetőleg haladunk vele előre.”

Az admirális az öntapadó jegyzetfüzetet hozta fel példaként, az is egy egészen más fejlesztés eredményeként jött létre, tehát a railgun projekt is szülhet rengeteg hasznos dolgot amellett, hogy a hangsebesség hétszeresével becsapódó izzó fémlövedékkel bont atomjaira embereket.

A fegyver legnagyobb problémái: 

  • Elektromágnessel hajtott lövedékek gyorsulása kilövéskor olyan hőt termel, hogy az a fegyvercső deformációjához vezhethet.
  • A másik megoldatlan műszaki problémát az áramforrás jelenti. Ma egyedül a Zumwalt osztályú rombolóhajók tudnák biztosítani az elektromágnes működtetéséhez szükséges energiát.

A Business Insider tavaly azt írta, hogy a railgunokra fordítható pénzösszeg átkerült a szélesebb körű lövedékvizsgálati kutatásokhoz. A haditengerészet ezzel szemben sosem ismerte el, hogy felhagytak volna a railgunokkal való kísérletezéssel. 500 millió dollár felett járnak most (142 milliárd forint, egy Puskás stadion ára), de hiába bukásszagú a történet és a tétova nyilatkozatok, ha Kína előáll egy működő darabbal, akkor az Egyesült Államok sem adja fel.

Márpedig Kína próbálkozik, több fotó is bizonyítja, hogy elektromágneses szuperfegyvert tesztelnek egy kínai hadihajón – nem laboratóriumban, hanem a nyílt tengeren.