A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) William Rapin vezette kutatócsoportja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Curiosity nevű Mars-szondájának adatait elemezte. A szonda a Gale-kráter üledékét vizsgálta. Saját fedélzeti lézerével párologtatta el a kőzetmintákat, hogy összetételüket megállapítsa. A minták 3,3-3,7 milliárd évesek voltak. A szulfátok nagy koncentrációja arra utal, hogy az éghajlat sokkal szárazabb volt, mint a Curiosity által elemzett régebbi kőzetek esetében.

Az erősen kalcium-szulfátos kőzeteket egy 150 méteres függőleges falon találta a szonda. Mellette egy vékonyabb rétegben erős magnézium-szulfát-koncentrációt is talált, ami intenzív párolgásra utal. A Curiosity egyik feladata az volt, hogy feltárja, hogy tűnhetett el a víz a vörös bolygó felszínéről.

A tudósok szerint ezek a vegyületek olyan időszakra utalnak, amikor a krátertó vize nagyon sós lehetett, valószínűleg az erős párolgás miatt.

“Az analízisek megerősítik a korábbi műholdas megfigyeléseket, melyek szerint a Marson nagyjából 3,5 milliárd éve klímaváltozás ment végbe, erős szárazságot hozva” – magyarázták a kutatók. A Curiosity folytatja a Gale-kráter feltárást, megvizsgálja a fiatalabb kőzeteket is, hogy további adatokkal szolgáljon a marsi víz eltűnéséről.