Hét év alatt hét modellt ígér az Aston Martin Next century terve. Csupa teljesen új típus, a változatok és a kabriók nem számítanak. Úgy tűnik, Gaydonban nem politikusok laknak, nem beszélnek félre, azt teszik, amit mondanak, nem mást.

Az első fecske nem is olyan régen, a ködös 2016-ban érkezett: a DB11 a márka klasszikus értékeit hangsúlyozta. Gyors, mint egy nyílvessző, szépsége lehengerlő, de nem ég bele a retinánkba. A következő évben jött az ellenpont, a második számú modell, a Vantage, amely a korábbiakhoz képest sokkal egyedibb, sokkal eltérőbb lett. Mind látványban, mind vezetési dinamikában. Sokan – köztük én is – felkiáltottak: végre egy igazi sportkocsi! Immár 2018-at írunk, itt az ideje a harmadik felvonásnak. És lőn, előttünk a DBS.

A DBS egyesíti azokat az ellentétes filozófiákat, amelyeket egyrészt a tökéletes GT testet öltő DB11, illetve egy vérbeli sportautó, a Vantage képvisel. A DBS mindkettő akar lenni, de ez csak részben sikerül

Láthatóan a DB11-re épül, annak gran turismo jellegét viseli, ám a Vantage tüze és buzgalma élteti. Utóneve is beszédes: Superleggera. Fogadni mernék, hogy ezt a két nevet már hallottam együtt valahol…

A Vanquish-örökség

A DBS név először 1967-ben tűnt fel a színen. A DB6-ost cserélték le vele és egyben az volt az első Aston Martin, amely V8-as motort kapott. Hamar a süllyesztőbe került és sokáig maradt rejtve. Negyven évvel később tért vissza ez a három betű. Az egykori Vanquish helyére érkezett, aztán végül újra a Vanquish győzte le, hogy most ismét ő, azaz a DBS kerekedjen felül a Vanquishon. Fura az élet, mi? Egyszer fenn, máskor lenn.

Ha még mindig nem ugrik be az ős-DBS, elárulom, hogy Lazenby Bond-autója volt és olyan sztárokkal szerepelt együtt, mint Roger Moore, Tony Curtis és a Ferrari 246 Dino. Persze, hogy a Minden lében két kanálban!

Az újabb DBS is szerepet kapott őfelsége szolgálatában, egy egész Alfa-horda elől menekült benne Bond a Garda-tó partján a Quantum csendjében. Emlékeim szerint a jelenet és a film is nagyszerű volt.

A Superleggera története nem ilyen látványos és nem is kívánkozik filmplakátra. Lefordítva a lezser olasz szót azt kapjuk szuperkönnyű. A DB11-hez képest csupán 72 kilót fogyott a DBS, így nem annyira találó ez az elnevezés. Egyik oldalon ott a könnyű szénszálas karosszéria, a másik oldalon meg a hangszigetelt dupla üvegezés. Valamit nem egyeztettek egymással a mérnökök és a tervezők. Száraz tömege 1693 kilogramm. Hát, határeset…

0-100 km/h 3,4 s

A Superleggera elnevezés mögött valójában az egykori milánói karosszériaműhely (Carozzeria Touring Superleggera) rejtőzik, amely a múlt század harmincas éveitől alkalmazta a korábban repülőgépgyártásnál használt összeszerelési módszert, amelynek során a karosszériaelemeket egy előre elkészített vázhoz rögzítették. Csak néhány modell, amely a Felice Bianchi Anderloni által életre hívott műhelyben született: Alfa Romeo 6C, Alfa Romeo 8C, BMW 328 Touring Coupé Mille Miglia, Ferrari 195 Sport Touring Berlinetta Le Mans, Jensen Interceptor, Lamborghini 400 GT, Lancia Flavia Convertibile, Maserati 3500 GT, Fiat 1200 Spider.

A csontváz és a bőr összetapadva erősítik egymást és növelik a jármű merevségét, valamint csökkentik a tömegét. Ugyanezen elv alapján a milánói műhelyben készült két híres Aston, a DB4 és a legendás DB5 is. Kissé hajánál fogva előrángatottnak tűnik a párhuzam, de mindegy, az Astonnál ezt a nevet halászták ki a hagyományok mélyéről. Lássunk tisztán: azokhoz a modellekhez ennek a DBS-nek semmi köze sincs, ahogy Milánóhoz sincs.

Erőmű

Dupla diffúzor és 900 Nm

Függetlensége nyilvánvaló, szép gúnyája nem rejti el beszédes arányait. A hűtőrács hatalmas krátere minden eddigi Aston-modellnél szélesebb, a szénszálas tetővonal szexi, a meredeken lecsapott hátsó szpojler ajka viszont csak a jéghegy csúcsa. Aerodinamikájának lényege, hogy nem látszani kell, hanem hatékonyan kell elvezetni az örvénylő levegőt. Ennek megfelelően a már a DB11-ben is a színfalak mögött zajlanak a legfontosabb manőverek.

A levegő a C oszlopoknál kezdődő, lemezek alatti csatornákon keresztül az autó hátulja alatt, összesűrítve távozik egy nyíláson keresztül. Ezeket a féregjáratokat a DBS is megkapta, ám a hatásmechanizmust felerősítették. A kilépőnyíláson távozó levegő tovább sűrűsödik, ami így nagynyomású felületet hoz létre azért, hogy az autó hátulját még jobban az aszfalthoz tapassza. Ugyanerre a célra szolgál alulról a dupla diffúzor, amit a Forma-1-ben néhány éve betiltottak. A DBS-ben ez a rendszer 180 kilónyi leszorítóerőt termel, így a kocsi akár 338 kilométer/órás tempóval is képes száguldani.

Nem egészen 4,2 másodperc alatt ugrik 80-ról 160 kilométer/órára

Mit sem érnének azonban az aerotrükkök combos vonóerő nélkül. A DBS orrában hatalmas teljesítményű orrközépmotor szunnyad. Lökettérfogata 5,2 liter, tizenkét hengeres és két turbó lélegezteti. 725 lóerős teljesítményt és 900 Nm maximális forgatónyomatékot küld a hátsó tengely felé. A motorhoz alig nyúltak, a DBS Superleggera mégis 117 lóerővel és 200 newtonméterrel erősebb a DB11-nél.

A korábbi váltó azonban nem bírta volna ki ezt a bődületes nyomatékot, így a gyártó a ZF robusztusabb nyolcfokozatújára váltott. A váltási érzet szerencsére ugyanolyan elegáns maradt, de a rövidebb áttételek miatt a váltási stratégia kevésbé agresszív, sokkal visszafogottabb jelleget kapott, bár a mechanika így is gyors, a kocsi gyorsulása pedig elképesztő.

Bivalyerős, de uralható

A műszer nem hazudik: nulláról 100 km/órás sebességre 3,4 másodperc alatt repül a DBS. Ennél is csodálatosabb, hogy nem egészen 4,2 másodperc alatt ugrik 80-ról 160 km/órára. Hogy ez védekező taktika lenne? Inkább a brutális vonóerőnek tudom be. Még negyedikben is érzem a bőrömön, hogy megcsíp a záródó differenciál sikolya, amellyel rendezi az éppen elszabadulni vágyó, szanaszét tartó lóerőket.

Az értékes bőrök illata Daimler-technikával keveredik

Ugyanakkor a gázadásra beköszönő nyomatéklavina nem söpri el még az óvatlan sofőr becsvágyát sem. Épp ellenkezőleg. Elemi ereje jól adagolható, mindig a vezető kezében és lábában van a döntés, rajta múlik, mennyire lesz erőszakos a menet. Egy biztos: a szépséges szörnyeteg sokkal szorosabban tartható kézben, mint a lazább, bocsánat, lezserebb DB11.

A kormányzása érzékenyebb és közvetlenebb. A felfüggesztés sportosan keményebb, a menetkényelem szilárdabb. Kanyarban a DBS úttartása jobb, a feszesebb rugók a karosszéria rángásait kiiktatják, a széles gumiabroncsok pedig az extra tapadásért felelnek. A végső benyomás ugyanakkor kettős. A DBS egyesíti azokat az ellentétes filozófiákat, amelyeket egyrészt a tökéletes GT testet öltő DB11, illetve egy vérbeli sportautó, a Vantage képvisel. A DBS mindkettő akar lenni, de ez csak részben sikerül.

Csupán egy kérdés maradt: folytatódik a történet a negyedik résszel? Azt tudjuk, hogy készül a DBX, az Aston első szabadidő-járműve. De az egy másik irány, arra én kevésbé vagyok kíváncsi, és a már bejelentett két Lagonda modell sem érdekel.

A luxusról, az elektromosságról és egy általam nem várt jövőről szólnak. Számomra sokkal fontosabb az ötödik, vagy talán hatodik epizód, amelyben egy fajtiszta, középmotoros sportkocsival rukkol elő az Aston Martin. Benne van a tervben, és ha benne van, jönni fog! Hiszek bennük. Eddig nem okoztak csalódást.

Műszaki adatok

Aston Martin DBS Superleggera
Listaár 327 244 euró (kb. 106 354 300 Ft)
Motor V12 benzinmotor két turbófeltöltővel, 5204 cm3, 533 kW (725 LE) 6500/percnél, 900 Nm 1800/percnél
Saját tömeg 1830 kg
Tömeg/teljesítmény 2,5 kg/LE
Erőátvitel Hátsókerékhajtás, nyolcfokozatú automatikus váltó
Futómű Elöl dupla kettős kereszt lengőkaros, hátul több lengőkaros felfüggesztés, adaptív lengéscsillapítókkal. Elöl-hátul hűtött kerámiafékek. Gumiméret elöl 265/35 R 21, hátul 305/30 R 21
Hossz. x szél. x mag. 4712x1968x1280 mm
Menetteljesítmények 0-100 km/h 3,4 s 338 km/h
Átlagfogyasztás (NEDC) 12,3 l/100 km

Forrás: Autó Magazin