ecoFlexVizsgáltam kívülről-belülről, alulról és felülről, nem esett le, hogy mi a csudát jelent az ecoFlex matrica az 1,3-as dízel Meriva hátulján. A válasz ott bujkál az árlistában, aztán a hivatalos megerősítés is érkezett: nem jelent semmit.
Családi autóként még van létjogosultsága a Merivának
Kereken nulla forintért kérhető a legtakarékosabb Merivához az ecoFlex csomag, ami mindössze egy jelvényt, egy sebességváltógombot és egy takarékos autózásra ösztönző fordulatszámmérőt jelent. Ja, és még a motorjelölést is leveszik. Egyéb fizikai átalakítások utána kutatva nem érdemes a földre hasalni.
Vége vanA Meriva kívülről sosem volt egy formabontó automobil, mostanra már kicsit ódivatúnak is tűnik egyszerű téglaformájával. Szerencse, hogy nem kell már sokat várni, jövő ilyenkor már itt lesz a szép új Meriva. Sportosabb lesz, szebb és szimpatikusabb, valami olyan, mint a Vectra és az Insignia esetében történt nemrégiben.
A motorok egy része viszont biztosan marad, így az extrém takarékos és környezetbarát,1,3-as dízel is. Ennek legnagyobb előnye, az alacsony károsanyag-kibocsátás, és az ezzel együtt járó takarékos üzem, mindennapi használtra viszont nem szeretnénk feltétlenül ilyet magunknak.
A nem túl méretes 75 lóerős Meriva meglehetősen gyengének tűnik az elviekben nyomatékos dízelmotor ellenére is. Nem lehet vele egy jóízűt gyorsítani, nehezen lehet vele előzni országúton, az autópálya-tempót pedig már nem
szereti. Ekkor a fordulatszámmérő már kiesik a zöldmezős tartományból és elkezd hiányozni a hatodik fokozat is.
A 157 km/órás végsebesség manapság elég mulatságos, de bő 17,8 másodperc kell százig is, ettől szintén nem indul be a fantáziánk. A futómű pont ehhez a kényelmes tempóhoz van hangolva, bár ehhez sem tökéletes. Érezhető oldaldőlést tudunk vele produkálni, ha túlságosan kergetjük, sőt kicsit pattogós is rossz úton, ami még lassabb tempóra ösztökéli a vezetőt.
Csupa pozitív tulajdonság következik a túlodalon
