Mielőtt visszaindultak volna Indiába, még sikerült elcsípnünk és beülni a legnagyobb villanyautó-gyártó két jövőautójába. 2010-es és 2011-es modellek, nulla károsanyag-kibocsátással.
Két városi jövőautót próbálgattunk, ezúttal az elégetett szénhidrogének, a bálnák és a sarkvidéki hósipka sorsa közötti kínzó összefüggésre fittyet hányva. Az életképes, sorozatgyártású villanyautók már köztünk vannak. A bálnák és a sarkvidéki jégsapka pedig abban reménykednek, hogy előbb-utóbb olcsók is lesznek.
Két felnőtt, két gyerek
Villanyautó
A Reva NXR-ben elől két felnőttnek van hely, de hátra már csak gyerekeket szán a gyár. Így oda nem jó bemászni, hiába tologathatók az ülések. A rés, amin keresztül a hátsó ülésekhez vezet az út, nagyon keskeny.
Hátrasurranó gyerekeknek elég, de a felnőtteknek elöl a helyük. Már ha nem nőnek akkorára, mint én, különben hozzáér a fejük a plafonhoz. Állítható ülésmagasság híján ezt csak a háttámla furcsa szögbe döntésével lehet valamelyest kompenzálni.
Középen gigantikus, mindentudó műszer tájékoztat a sebességről, töltöttségről, megtett távról és arról is, mennyire takarékos a vezető. A középkonzolon hűtés, fűtés kapcsolók és a navigációs képernyő terpeszkedik, pont, mint az igazi autókban.
Videón a két villanyautó:
A belső kidolgozását egyelőre nem lenne sportszerű kritizálni, hiszen ez a járgány még csak bemutató darab, sok kiforratlan részlettel, sorjával. Itt a technika a lényeg, így indítsunk inkább.
Bekapcs
Enterprise?
Elektromos autóban a "gyújtás" és a motorindítás mindig izgalmas dolog. Rátenyerelek hát a pingponglabdányi főkapcsolóra. Általában ilyenkor villanyoséknál a műszerfal kivilágosodásán kívül semmi nem történik. Itt a semmit a hátunk mögött kattanó relé hangja egészítette ki. Ennyi.
A nagy mosógépkapcsolót óvatosan áttolom F-be - ezen kívül választható még hátramenet, üres és boost üzemmód is - majd szép óvatosan gázt adok. A fura kis szerkezet indulás után a Városligeten átszáguldó ZIU-kat juttatja eszembe, csak itt a visítás később jön és sokkal halkabb. Meg persze a gyorsulási élmény is más, hiszen nem végtelen tartalékokkal rendelkező kábelen jön az áram, hanem az autó által cipelt mázsányi akksik pólusai között rohangálnak az elektronok. De megy, működik. Kezdetben még a néma üzem is meglep, de ahogy gyorsulunk, sajnos megjön a hangja.
160 km/óra?
50-ig szépen szalad
Az NXR ötvenig, kis jóindulattal talán kicsit még tovább is szépen együtt szalad az átlagos városi forgalommal. A kipróbált lítium-ionos változat elméleti 104 km/órás csúcssebességét ugyan nehéz elhinni, de ha a gyári papír erről énekel, akkor biztosan így is van. Sajnos ezt mi nem tudtuk kipróbálni.
Kormányán nagyon érződik a rásegítés hiánya. Az ígéretesen hangzó 7,8 méteres fordulókört így is tudja, de a városban parkolás úgy már sokat veszt fényéből, ha valaki beleizzad a kormánytekerésbe.
Energiát termel a fék
Rendelhető napelemmel is
A féket is szokni kell, hiszen finomabb lassításnál a fékbetétek nem is érnek a tárcsa, vagy a dob falához. Ilyenkor csak elektromos áramot termelnek, de ha lejjebb nyomjuk a pedált, máris beszállnak a munkába. Emiatt a furcsa, változó erejű fékhatás miatt a gördülékeny, egyenletes utazáshoz kell egy kis tanulóidő. Úgy nagyjából egy nap alatt össze lehet rázódni a villanyautóval.
Gazdaságos kivitel
Mivel a lítium-ion akkumulátorok egyelőre irdatlan drágák, az autót olcsóbb, hagyományos ólom-savas akksikkal is lehet rendelni. Ekkor némi kompromisszumra kényszerül a leendő tulaj, hiszen így legfeljebb 80 kilométeres autózásra elegendő egy töltés, valamint a csúcssebességből is alább kell adni, és a motor is gyengébb, csupán 13 kW-os. Cserébe jóval szimpatikusabb összeget kell összekuporgatnia vásárlás előtt.
Ingajárat
Sokan az elektromos autók egyik legnagyobb hibájaként róják fel a kis hatótávolságot. Ha valódi, teljes értékű autóhoz hasonlítjuk, akkor valóban így van.
Merész forma
De nézzük most egy kicsit más szemszögből a problémát. Apró, villanyhajtású, nulla károsanyag-kibocsátású kiskocsikra elsősorban a zsúfolt városokban lenne nagy szükség. Városban pedig leggyakrabban a munkahelyünkre utazunk.
Talán nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy nyolcvan kilométernél többet kevesen ingáznak naponta. Tehát a kicsi, kétszemélyes, nulla emissziójú járgány még úgyis megfelelhet erre a célra, ha csomagtartója jelképes is. Csak lenne olcsóbb.
Bogárforma NXG
A próba után még átszálltunk az állítólag egyetlen létező NXG-be is. Kintről ez már teljesen rendben van, a formát kellően futurisztikusra, meghökkentőre faragták. Reméljük ez a lendület kitart még 2011-ig, hiszen ez a típus piacra csak valamikor akkor kerül. Bentről már ez is inkább félkésznek tűnik, de van még idő a készre csiszolásához.
Önök mennyit költenének egy munkába járásra alkalmas, elektromos, károsanyag-kibocsátás nélküli járgányra? Egy, kettő, vagy négymilliót? Esetleg egy huncut krajcárt sem? Írják meg!
Ismét akadt egy képzett amerikai állampolgár, aki úgy gondolta, telefonon kell segítséget kérnie, ha le akarja állítani megbokrosodott Toyotáját. Neki ...
