Ezeket a legendás sportautókat mindenki ismeri, autóskártyázás közben remegve vártuk, hogy végre felforduljon valamelyik, mert akkor jó eséllyel nyertük a kört. Igazi poszterautók és kívánatos csúcsmodellek voltak megjelenésükkor a homologizáció miatt készített sportmodellek, most összeszedtük kedvenceinket.

Mercedes 190E 2.5-16V Evolution II – A legendás Mercedes a DTM mezőnyébe szánt versenyautók homologizációs változata, a Cosworth által megpiszkált motorral. Durván 1300 kilós súlyához 204 lóerő párosult, amit a 2,5 literes motor biztosított. Az Evolution modellekből mindössze 502 darab készült, a 452. darabért nemrég kértek átszámítva 79,3 millió forintot.

Ferrari 250 GTO – Nemcsak korukban, de ma sem vallnak szégyent a Ferrari 250 GTO-k, hiszen mindössze 1,1 tonnás súlyukhoz 300 lóerőt biztosít a 3,0 literes V12-es motor. Összesen 39 darab 250 GTO-t épített a Ferrari, így nem csoda, hogy mikor eladásra kerül egy-egy darab, áruk a csillagos eget veri.

BMW E30 M3 Sport Evolution – A nagy rivális, a Mercedes 190E hívta életre ezt a BMW-t, amit manapság aranyáron mérnek. A Sport Evo kivitelből összesen 600 darabot gyártottak. A motorháztető alatt nem az alap kivitel 2,3 literes blokkja, hanem 2,5-ös négyhengeres erőforrás dolgozik, ami 238 lóerőt enged a 225/45 R16-os kerekekre. A fékek hűtését a ködlámpák helyén lévő légbeömlők segítik, az első splitter és a hátsó szárny is állítható.

Porsche 993 GT2 – A 3,6 literes, biturbós bokszermotor eleinte 430, majd a gyártás vége felé közeledve,1998-ban már 450 lóerőt tudott, amihez 585 Nm nyomaték párosult. Ezzel a teljesítménnyel 3,9 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára és végsebessége eléri a 301 km/órás sebességet. Ez volt az akkori 911-paletta legdrágább tagja, mindössze 57 darab készült belőle.

Ford RS200 – Eredetileg B csoportos ralira fejlesztették a Ford RS200-at. A versenykörülmények között akár 600 lóerős teljesítményű összkerekes, középmotoros méregzsákot 1,8 literes, négyhengeres, turbós motor hajtotta. A Cosworth által épített autó utcai változatát 200 lóerőre szelídítették, de még így is messze túlszárnyalta az akkor jellemző dinamikát. A FIA homologizációs feltételeinek megfelelően egészen pontosan kétszáz darab utcai verziót készítettek belőle 1984 és 1986 között.

Lancia Delta S4 Stradale – Brutális gépet szabadított el a Lancia, hogy versenyezhessen a B csoportban, aminek a feltétele 200 darab utcai verzió legyártása volt. Az autó orrában található a pótkerék és a szerszámkészlet, a motor közvetlenül az első ülések mögött helyezkedik el. A közútra alkalmas változat természetesen visszafogottabb teljesítményt kapott, de így is masszívan fölényes menetdinamikára volt képes a turbóval és kompresszorral lélegeztetett sornégyes. A teljesítménye 250 lóerő, maximális nyomatéka pedig 292 Nm. A versenyspecifikációs példányok nemcsak a duplájára voltak képesek, de még Forma-1-es autót megszorongató 800 lovas darab is előfordult. Ötsebességes váltó és összkerékhajtás volt a technika része. Az autó súlya csupán 1200 kilogramm, mely annak köszönhető, hogy króm-molibdén acélból készült térvázra üvegszálas karosszéria került.

Most Ti jöttök! Küldjetek kommentben még hasonlókat, legyen teljes a lista.