Ha nagyon hosszú útra indulunk, és szeretnénk kihasználni a hajnali autópályák ürességét, akkor se induljunk el hajnal 3.00 óra előtt, amikor élettanilag a legalacsonyabb az éberségi szintünk. Indulás előtt mindenképp aludjunk néhány órát!

Vezetés közben nincs szükségünk igazán sok kalóriára, ezért frissességünk érdekében az indulás előtt és az út alatt kerüljük a nehezebb ételek fogyasztását, ne együk „álmosra” magunkat! Az út közbeni nassolást elkerülhetjük például cukormentes rágógumi fogyasztásával, rágózás mellett ugyanis kevesebbet eszünk, mégis energikusabbnak érezzük magunkat. Sőt, pszichológusok szerint a rágózás jótékonyan hat a memóriára, és a koncentrációt is segíti. Ez azért van így, mert az állkapocs rágó mozgásakor az agy hippokampusz nevű része stimulálódik, amely fontos szerepet játszik a memória működésében. Emellett maga a rágó mozgás a pumpálás révén több vért juttat az agyba, nő a pulzus, s több oxigén is jut az agyba a keringés serkentése révén.

Az agy megfelelő oxigénellátását, s így a frissességünk megőrzését támogatja a rendszeres szellőztetés is. Ideális esetben 30-40 percenként érdemes friss levegőt engedni az autóba, a téli hidegben és a nyári forróságban egyaránt. Ha többórás útra megyünk, 2-3 óránként mindenképp álljunk meg, szívjunk friss levegőt, és könnyedén mozgassuk át – elsősorban nyaki és háti – izmainkat.

A frissességünk és éberségünk fenntartása érdekében elengedhetetlen a megfelelő folyadékfogyasztás. A legjobb, ha tiszta vizet fogyasztunk! A kávé és az egyéb koffeintartalmú italok segítenek a reakcióidő gyorsításában, éberebbé tesznek, de vízhajtó hatásúak. Koffeintartalmú italok fogyasztása után tehát különösen oda kell figyelnünk a folyadékpótlásra!

Frissen egy hosszabb autóút alatt? 2

Az út során többféle stresszhatásnak is ki vagyunk téve. Gondoljunk például a szabálytalanul közlekedő autóstársakra, egy váratlan útelterelésre, vagy forgalmi dugóra. Ha frissen és energikusan szeretnénk megérkezni, kontroll alatt kell tartanunk a stresszt, gyorsan és hatékonyan kell oldanunk a feszültségünket. Mindenkinél más technika válik be jobban az adott körülmények között, érdemes kísérletezni! Van, akinek a különböző légző gyakorlatok segítenek (mély hasi légzés és hosszú kilégzés), s van, aki a kezét szorítja ökölbe és lazítja el párszor, mintha egy stresszlabdát szorongatna. Egy erőteljes izom folyamatos működtetése, a feszítés és elernyedés tudatos váltogatása ugyanis azonnali stresszcsökkentő hatással bír. Stressz helyzetben szintén sokan kapnak be egy cukormentes rágót, mint feszültségcsökkentő „eszközt”, hiszen a test legerősebb izma a rágóizom, így a rágóizom folyamatos működtetésével is azonos hatást érünk el. Sőt, így az út végére nemcsak mi magunk, hanem a lehelletünk is friss marad, emiatt sem kell aggódnunk!

Molnár-Sefcsik Yvette, pszichológus