A BMW Motorsport Divízió mérnökei a sorozatgyártásban kínált 2,0 liter hengerűrtartalmú, négyhengeres benzinmotort választották az M3 erőforrásának alapjául, hiszen szerkezeti felépítése következtében könnyű tömegének és magas fordulatszámig kalibrált karakterének köszönhetően tökéletes összetevőkkel rendelkezett a korabeli versenyautók dinamikus mozgatásához. A kiforrott hétköznapi erőforrás sportautós teljesítményéhez azonban még több erőre, ehhez pedig alapos változtatásokra volt szükség.

12798920_70facbdf8ff12b9330a051150a1fba76_wm

Első körben 2,3 literre növelték a motor hengerűrtartalmát, a hengereket pedig négyszelepes konstrukció szerint alakították át. Mindehhez a BMW M1 sportautó hathengeres szívébe tervezett hengerfejre is szükség volt, a hajtóművet pedig úgy tervezték meg, hogy akár percenkénti 10 000 fordulatot is kibírjon.

A közutakra szánt BMW M3 E30 erőforrásának maximális teljesítményét percenkénti 6 750 főtengely-fordulatra korlátozták, amely e nélkül bőven tartogatott még erőtöbbletet a zárt aszfaltcsíkokra engedett változatok motorterében.

Az E30 világpremierjét követő három évtized során a bajor gyártó generációról generációra finomította tovább a legenda hatalmas népszerűségnek örvendő hajtáslánc-technológiáját, miközben mindvégig megpróbálták megőrizni az M3 karakterét.

12798912_c44cc5c8f9e7724c8ad6345d54198f7f_wm

BMW M3 Pickup E30, 1986 – Az első BMW M3 Pickup alapját a BMW 3-as Cabrio karosszériája adta. Két okból is a kabrióra esett a választáunk: egyrészt azért, mert épp volt kéznél egy hibátlan állapotú 3-as kabriónk, másrészt pedig azért, mert a kabrió kialakítás okán beépített plusz merevítések a pickup felépítményéhez is kiváló alapot adtak. Az első BMW M3 Pickup több mint huszonhat esztendőn át dolgozott megbízhatóan a Garchingban működő BMW M divízió üzemeinek területén, mígnem négy évvel ezelőtt végleg nyugdíjazták. Mérnök-gyakornokok, diploma előtt álló szakhallgatók és szakmai tanulók egyaránt besegítettek ezen prototípusok megépítésébe, amelyek így lehetővé tették számukra, hogy felbecsülhetetlen értékű autóipari tapasztalatokat szerezzenek.

12798904_af48d969f520594ca262f93d9e2d3c4f_wm

BMW M3 Compact E36, 1996 – Az átépítés kiindulópontja az volt, hogy a fiatal rajongóknak egy belépő szintű BMW M modellel kedveskedjen a gyártó. Bizonyos szempontból az M3 Compact a vadonatúj BMW M2 Coupé elődmodelljének tekinthető. Amennyiben sorozatgyártásba került volna, az M3 Compact erőforrását a kupéhoz képest minden bizonnyal mérsékeltebb teljesítménnyel vértezték volna fel, a prototípus esetében azonban a mérnökök érintetlenül hagyták a soros hathengeres benzinmotor maximális teljesítményét: a 321 lóerő játszi könnyedséggel mozgatta a mindössze 1,3 tonna önsúlyú könnyűszerkezetes kompaktot.

12798906_e6d93ac4934873a72bd14536baa278bd_wm

BMW M3 Touring E46, 2000 – Az M3 kombi prototípusa ugyancsak egy valóra váltott elképzelés volt, annál is inkább, mert a bajor gyártó a sportautó kombi karosszériaváltozatának sorozatgyártását rövid ideig fontolóra is vette. Miközben azonban a BMW M3 Compact (E36) a szakújságírók kényeztetésére, a legkorszerűbb járműtechnológia feltérképezésére és az ügyféligények közvetítésére volt hivatott, addig a Touring kizárólag házon belüli célokat szolgált. A prototípus segítségével bemutatták, hogy – pusztán technikai szempontból – mennyire könnyedén integrálhatók a BMW 3-as Touring sorozatgyártásába az M3 kivitel kiváltságai. Az egyik legfontosabb elem e téren a két hátsó ajtó volt, az M3 szélesebb nyomtávja okán kiszélesített kerékjárati ívek miatt ugyanis ezeket új és drága eszközök alkalmazása nélkül kellett átalakítani. A futószalagra érkezve a BMW M3 Touring prototípusa mindössze minimális utómunkálatot igényelt a sorozatgyártásban kínált BMW 3-as Touring-hoz képest, hiszen a készítőknek jóformán csak a BMW M típus-specifikus alkatrészeit és utastéri kiegészítőit kellett beépíteniük a modellbe.

12798910_4a2f0d76e3d282da7c58036104e1744d_wm

BMW M3 Pickup E93, 2011 – Amikor több mint negyed évszázadnyi intenzív szolgálat után az első BMW M3 Pickup (E30) prototípus már kezdte az öregedés jeleit mutatni, a BMW M divízió szakemberei a kivételes modell utódlása mellett döntöttek.

“Az átalakítás kezdetben a hagyományos módon, mindenféle komolyabb látnivaló nélkül zajlott, 2011 tavaszán. Aztán egyszer csak valaki kitalálta, hogy süssük el az autót afféle áprilisi tréfaként, lévén, hogy közeledik április 1-je” – emlékezett vissza Jakob Polschak, a BMW M divízió prototípus-fejlesztésért felelős vezetője. Az M divízió ezért március utolsó napjaiban kivitte a prototípust a Nürburgringre, hogy a lesifotósok elkészíthessék a versenypályán száguldó BMW M3 Pickup (E93) kémfotóit, amelyek megadták a közelgő sorozatgyártás esélyeinek latolgatásáról szóló híresztelések alapját.

A trükk pedig bejött. A szakújságírók és -bloggerek hittek a kémfotóknak és a pletykáknak, s ráadásul eleinte még a bajor gyártó 2011. április 1-jén kiadott hivatalos sajtóközleménye is az aktuális BMW M3 limuzin, kupé és kabrió után érkező „negyedik karosszériaváltozatáról” számolt be, kiemelve, hogy „a motortérben lakozó 309 kW / 420 lóerő maximális teljesítmény és a hátsó tengely 450 kilogrammos maximális terhelhetősége együttesen vadonatúj szintre emeli a BMW M modellekre jellemző vezetési élményt és hétköznapi használhatóságot.” A hivatalos sajtóközlemény még arra is rámutatott, hogy a BMW M3 Pickup (E93) légellenállási együtthatója alig magasabb a sorozatgyártásban kínált BMW M3 Coupé (E92) hasonló értékénél, miközben a modell 50 kilogrammal könnyebb a sorozatgyártású kabriónál, a 20 kilogrammos vászontető leszerelésével pedig még tovább csökkenthető a súlypont, s ezáltal még tovább fokozható a menetdinamika.

A BMW csupán a hivatalos sajtóközlemény utolsó bekezdésében árulta el, hogy az M3 Pickup E93 mindössze prototípusként készült el, házon belüli áruszállítási célra. Elődmodelljével ellentétben azonban a második BMW M3 Pickup már közúti használatra is érvényes rendszámot kapott.