Magyarországon az objektív felelősség elvét 2008. január 1-jén vezették be. Az elv a jármű üzemben tartójának és a gépjárművet éppen használó személynek (vagyis annak, aki a volán mögött ül) a felelősségét állapítja meg különböző közlekedési szabályszegések elkövetése esetén. Az objektív felelősséget azért vezették be, hogy a kiemelt súlyosságú és gyakran elkövetett szabálytalanságokat minden esetben szankció kövesse. Már nincs olyan, hogy  a sofőr személyét valamilyen oknál fogva nem sikerül tisztázni és ezért nem lehet behajtani a büntetést, hiszen ilyen esetben életbe lép az objektív felelősség elve, az autó üzemben tartójánál landol egy szép kövér csekk, vagyis valaki mindenképp megfizeti a szabályszegést, attól függetlenül, hogy ki vezette az autót. Ezt nevezik közigazgatási bírságnak. A 2008-ban hatályba lépett törvény alapján a gépjármű üzemben tartója felel azért, hogy:

  • a megengedett legnagyobb sebességre,
  • a vasúti átjárón való áthaladásra,
  • a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
  • a járművel történő megállásra és várakozásra,
  • az autópálya leállósávjának igénybevételére,
  • a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
  • a természet védelmére vonatkozó előírásokat

a járművel betartsák. Az üzemben tartó csak és kizárólag az alábbi két esetben mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól: 1. Ha járművét a szabályszegés időpontját megelőzően ellopták és ezt már jelezte a hatóságoknak. 2. Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően másnak adta kölcsön, és erről mindkettőjük által aláírt, hivatalos dokumentum született, vagy a menetlevél igazolja. Tehát ha valaki arra hivatkozik a közigazgatási eljárás során, hogy a járművet nem ő vezette, akkor csak a fenti feltételek teljesülése esetén mentesül a bírság megfizetése alól. Ha nem, akkor bizony ki kell fizetnie a bírságot az üzemben tartónak/tulajdonosnak. sarga_csekk Ebben viszont az a faramuci helyzet, hogy így a legveszélyesebb szabálysértések elkövetőit semmilyen személyi szankció nem sújtja, akinek van pénze, gyakorlatilag jegyet válthat a gyorshajtásra, piroson való áthajtásra vagy akár a tiltott bekanyarodásokra. Azt tapasztaljuk, hogy a rendőrség egy-két akció kivételével nem igazán törődik az objektív felelősségi körön kívül eső gyorshajtásokkal, amelyek 100 km/óra alatt 15, e felett 20 km/óránál kisebb sebességtúllépésre vonatkoznak. Vagyis városban 65, országúton 105, autópályán 150(!) km/óra alatti sebességgel, 30-as táblánál 45-re lassítva, 60-asnál 75-tel haladva nagy eséllyel megúszhatják a gyorshajtók. Ráadásul ehhez jön még a 100 km/óra alatt 3 km/h a felett 3%-os tűréshatár, amit bekalkulálnak a rendőrök a készülék hibahatáraként. Ahhoz, hogy megbüntessék a városban 65, országúton 105, autópályán 150(!) km/óra alatti sebességgel közlekedőket, meg kellene állítaniuk a helyszínen az autóst, elismertetni a felelősséget, vagy egy kevés sikerrel kecsegtető levelezésbe bonyolódhatnak. Aki ennél gyorsabban megy, az számíthat biztosan a minimum 30 ezres csekkre.

82729_684391_1000x700

Gyorshajtásért így alakul a büntetések összege az objektív felelősség hatálya alá eső sebességtúllépések esetén

De akkor mi NEM tartozik az objektív felelősség hatálya alá?

Ennek is van neve, méghozzá úgy hívják, hogy szabálysértési eljárás. Nézzünk egy egyszerű példát: Tegyük fel, hogy valaki (vagy annak hozzátartozója) a gépkocsijával városban 50 km/óra helyett 64-gyel, vagy autópályán 130 helyett 149-cel halad, a traffi pedig villan. Mit fog tenni a rendőrség? Kiküldi a gépkocsi rendszáma alapján a tulajdonosnak, hogy az adott autóval gyorsabban mentek a megengedettnél, amely alapján szabálysértési eljárást kívánnak kezdeményezni a gépkocsit vezető ellen, és nyilatkozzon, hogy ki vezette a járművet. Bevallhatjuk, hogy ki vezetett, de akkor sem szegünk törvényt, ha máshogy cselekszünk. A kiküldött nyilatkozatban rengeteg jogszabályi figyelmeztetés olvasható, de egy közülük nagyon-nagyon fontos, miszerint: önmagára vagy hozzátartozójára senki sem köteles terhelő vallomást tenni! A rendőrség által kiküldött paksamétán nyilatkozni kell, hogy ki vezette a járművet, amelyhez az is írható, hogy az említett időpontban és helyen közlekedő gépkocsimat hozzátartozóm vezette, akire nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni, jelen nyilatkozatommal eleget tettem az adatszolgáltatási kötelezettségemnek. Mit fog ekkor tenni a szabálysértési hatóság? Megszünteti az eljárást, mert nincsen olyan személy, akit eljárás alá lehetne vonni, a szabálysértő által elkövetett cselekmény pedig nem tartozik a közigazgatási bírság (objektív felelősség!) hatálya alá, mert nem volt akkora mértékű a sebességtúllépés. Értem?

giphy

De ugyanez történik például akkor is, ha autónkkal úgy állunk meg az úttest szélén, hogy a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között nincs legalább három méter szabad hely. Egy arra járó közterület-felügyelő feljelenti az ilyen módon várakozó járművet, amely feljelentésben benne van a helyszín, a gépkocsi rendszáma, fényképek, amiket megkap a rendőrség további szabálysértési eljárás lefolytatására. (Persze a közteres ilyet általában nem csinál, ő helyszíni bírságot szab ki, vagy kerékbilincset kér, vagy elviteti az autódat, hogy valaki tutira fizessen.)

Állítólag a néhány hete élesített fix traffipaxok is csak az objektív felelősség hatályába tartozó sebességtúllépést figyeli.

Érted már mi az objektív felelősség elve?

  • Igen 42%
  • Eddig is értettem 33%
  • Nem 16%
  • Nem is érdekel 9%

Érted már mi az objektív felelősség elve?