A modern gépkocsi-technológia úttörője 1844-ben Karlsruhéban született. 1878-ban egy újfajta kétütemű gázmotort szerkesztett, majd 1883-ban saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett. Itt szerkesztette 1884-ben első önjáró, háromkerekű kocsiját, melyet egy elektromos gyújtású, 0,9 lóerős, egyhengeres, négyütemű Otto-féle motor hajtott. 
Autójának már hűtője és differenciálműve is volt, Benz szíjhajtóműves áttételt és tömörgumi kerekeket alkalmazott.
    
Egy év múlva készült el a Benz Patent-Motorwagen – a név jelentése: szabadalmaztatott gépjármű -, amelyet a világ első autójának tekintenek. Az addig ismert szárazföldi járművek – hintók, szekerek, gőzmozdonyok és kerékpárok – után Benzé volt az első, amelyet belsőégésű motorral, automobilhoz illő karosszériával terveztek. 
1886. január 29-én kapta meg motorkocsijára a 37 435. számú német szabadalmat – e napot lehet az automobil születésnapjának tekinteni. A szintén német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach ugyancsak 1886-ban építette első kocsiját, de ők egy kismértékben átalakított lovaskocsiba szerelték a motort. Az 1889. évi párizsi világkiállításon Benz és Daimlerék kocsija egymás mellett állt, az előbbi három, az utóbbi négy kerékkel.
    
Az automobilok ősének tekinthető háromkerekű, 265 kg tömegű Benz Patent-Motorwagent egy négyütemű, 954 cm3 térfogatú, egyhengeres, belsőégésű motor hajtotta meg, mely óránként 16 kilométeres sebesség elérésére volt képes. A motor a korban rendkívül könnyűnek számított, egy mázsánál alig volt nehezebb. Megépítése mai pénzre átszámítva több mint hétmillió forintba került, a költségeket a feltaláló felesége állta. Benz a kocsit ekkor csak Mannheim falain belül vezethette, első nyilvános útját 1886. július 3-án tette meg a városka utcáin.
    
Hatalmas feltűnést keltett, amikor felesége 1888 augusztusában két fiukkal – valószínűleg a feltaláló tudta nélkül – egy Patent-Motorwagen járművel Mannheimből Pforzheimbe hajtott, ahol az asszony szülei éltek. Bertha Benz a világ első hosszú távú, mintegy 106 kilométeres autóútja alatt mindent megtett azért, hogy felhívja a figyelmet az önjáró háromkerekűre. A karburátort hajcsatjával pucolta ki, benzint egy patikában vett félúton, az engedetlen féket egy cipésszel javíttatta meg, egyúttal feltalálva a fékbetétet.
    
A világ első automobiljából, illetve továbbfejlesztett változatából 25 példányt értékesítettek 1886 és 1894 között. Az “autók Ádámját” 1906-ban Benz jó hazafiként egy müncheni múzeumnak ajándékozta, hiába akarta megvenni sok pénzért az amerikai Henry Ford. A tábla felirata szerint a kiállítási tárgy “a ló nélküli közúti jármű újfajta modellje, amely szervesen egyesíti a futóművet és a meghajtóművet.”
    
A Benz gyár rendelési könyveiben az szerepel, hogy a 375-ös alvázszámú, Velo típusú négykerekű 1896. július 20-án indult el Budapestre. Amikor 1900 őszén megalakították a Magyar Automobil Clubot, már vagy ötven személygépkocsi koptatta a hazai utakat.
Benz cége 1899-re tekintélyes részvénytársasággá fejlődött, 572 kocsira talált vevőt, a választék a kétszemélyestől a tizenkét személyesig terjedt, sőt versenyautókat is építettek. 1906-ban két fiával új céget alapított, ez lett a C. Benz Söhne. Még megérte, hogy a Benz és Társa Gázmotorgyár 1926-ban egyesült a Daimler motorgyárral, s így létrejött a Daimler-Benz AG, amely manapság leginkább a Mercedes-Benz autókról híres. A feltaláló 1929-ben, életének nyolcvannegyedik évében halt meg, köztisztelettől és közmegbecsüléstől övezve. Találmánya, amellyel országa egyik kulcsfontosságú iparágát alapozta meg, a németek technikai és kulturális önazonosságának részévé vált.
A gépkocsi a múlt század első évtizedeiben kezdte meg példa nélküli karrierjét, amely a közlekedés teljes megújulásához, következményeiben pedig új úttervezési és -építési módszerekhez, s az emberek életmódjának gyökeres megváltozásához és a korábbinál mozgékonyabb társadalom kialakulásához vezetett.
    
A közelmúltban replikákat gyártottak az első Benz-féle autókból, áruk – átszámítva – több mint 15 millió forint. A szabadalmat a mannheimi Technomuseum 2010-ben terjesztette fel az UNESCO felé, és 2011-ben vették fel a Világemlékezet Programba. Az első autó mai utódait Magyarországon is gyártják a kecskeméti Mercedes-Benz személygépkocsigyárban.