Kortárs művészeti alkotásnak is lehet nevezni a képeken látható Volkswagen kisbuszt, a tulaj ugyanis az utcáról invitálta be az embereket, hogy ha van kedvük, rajzoljanak valamit a fehérre fújt T3-ra.
A felhívás végtelenül egyszerű volt, az amerikai férfi kirakott a garázs elé egy táblát, a végeredmény pedig a képeken látható.
A Volkswagen harmadik generációs kisbusza 1979 tavaszán jelent meg a piacon, amely a futóműre és a motorra irányuló számos műszaki újítás mellett újonnan kialakított karosszériát is kínált. A T3 kisebb forradalmat jelentett, mégpedig a karosszéria alatti vázszerkezet méretezésére bevezetett új számítási módszerrel. 
A teljes belső tér nagyobb és levegősebb, biztonságosabb és vizuálisan is korszerűbb lett elődeinél. A legfontosabb újdonság azonban továbbra is láthatatlan volt: a menetbiztonság és a kényelem terén óriási lépést tettek a tervezők. Az első, kettős keresztlengőkaros tengely ideálisan egészítette ki az elvileg változatlan ferdelengőkaros hátsó tengelyt. A szállítható rakomány maximális tömege majdnem elérte az 1 tonnás határt.
Az aktív menetbiztonság mellett nőtt a passzív biztonság is. Ütközéspróbák segítették azoknak az elemeknek a kifejlesztését, melyek frontális és oldalütközésnél elnyelik az energiát és célzottan deformálódnak. A vezetőfülke első részében, térdmagasságban merevítőt építettek be, az ajtókban pedig stabil profilelemek gondoskodnak az oldalütközés elleni védelemről. A négyhengeres dízelmotor bevezetésére csak 1981-ben került sor, a következő generáció megjelenéséig közel 6,7 millió Transportert gyártottak, ebből durván 4 millió T3-as volt.