A ralirajongók soha nem fogják elfelejteni a nyolcvanas éveket, és a korszak hátborzongató, halálos B csoportjának autóit. Azokban a időkben a Lamborghini Diablók és Ferrari Tastarossák mellett bizony az Audi Sport Quattro S1, a Ford RS200 , a Peugeot 205 T16 , a Lancia Delta S4 és a Renault 5 Turbo voltak azok az autók, amiknek mindenképp helyük volt a falon, napfakított poszter formájában.
A német Frank Hachmannplatz még gyerekkorában szeretett bele a Renault 5 Turbóba, és annyira megbabonázta a középmotoros autó, hogy 30 éves korában nem teketóriázott, vásárolt magának egy 1984-es Renault 5 Turbo 2-est.
Az utcai változatban 1,4 literes turbós motor lapult, ami annyiban különbözött 1978-as elődjétől, hogy a 160 lóerős erőforrás teljesítményét 180 lóerőre növelték, és a kedvezőbb ár érdekében a karosszériaelemeket a sztenderd 5-ös elemeire cserélték. Emellett az utcai változatok kényelmi berendezéseinek listáját is módosították. A Turbo 2-ből 3167 darabot gyártottak.
Ennek az autónak alapjaira készült a B-csoportban indított “Maxi Turbo” névre keresztelt változat 1985-ben, hogy legalább aszfalton fel tudják venni a versenyt a pokoli B-csoport összkerékhajtásos szörnyeivel, és a nemzetközi porondon további sikereket arathassanak. Az autó hátsókerék-hajtása megmaradt, nem készítettek összkerekes verziót, de a motort 1,5 litere növelték, és 350 lóerőt préseltek ki belőle. A 200 km/órát állítólag 6,6 másodperc alatt érte el. A karosszéria látványos átalakításon ment keresztül, amit a büszke német tulajdonos autója is visel, a verseny-matricákkal és fényezéssel együtt. 
Frank Hachmannplatz úrnak 20 év alatt soha nem jutott még eszébe, hogy eladja az autót, de ezt valahogy meg is tudjuk érteni. Nemrég pedig a Caroholics csapata készített vele és autójával egy remek videót. 
A Renault 5 Turbo 1981 és 1986 között számos nemzetközi versenyen ért el győzelmeket. A rali-világbajnokságon elért eredményei: 4 futamgyőzelem és 33 top 10-es helyezés. Európa különböző bajnokságaiban 16 bajnoki címet szereztek a turbós kisautóval. Az ezeket a győzelmeket megszerző pilóták egy részének karrierje ekkor indult, később más márkákkal nagy hírnevet szereztek. A Renault 5 Turbo volánja mögött versenyzett többek között Carlos Sainz kétszeres rali-világbajnok, Didier Auriol 1994-es világbajnok,  vagy Bruno Saby, aki az 1993-as Párizs-Dakar ralin is diadalmaskodott.