A mai divat és a trendek megkövetelik az autógyártóktól, hogy folyamatos újításokon törjék a fejüket. Egy-egy sikeres modell után nem ülhetnek a babérjaikon, mert a konkurencia sem teszi meg, a piac kegyetlen, aki pedig nem veszi fel a tempót, vagy féltávon elfárad, azoknak bizony marad a sivatag, míg mások az oázisban hemperegnek. 
Manapság meg sem lepődünk nagyon, mikor bemutatják a futurisztikus, már-már űrhajószerű autóikat a gyártók, nem úgy mint régen. Gondoljunk csak vissza a 2006-os Honda Civic-re. Mindenki odáig volt és vissza, hogy “ilyen formát még senki, soha”, és minden róla szóló cikk főcíme simán lehetett volna, egy sci-fi film címe is (“Autó az űrből”, “Földönkívüliekkel támad a Honda” vagy “Az űrből jött, vagy mi?”)
Azonban mikor idén a BMW i8 és i3 túllépett a koncepción, és bejelentették, hogy szokjunk hozzá a látványhoz, mert legközelebb az utcákon fogunk velük találkozni, ezt mindenki tudomásul vette. Egy kis ideig még ment a gyermeteg csodálkozás, de aztán elég hamar elült a por, és már inkább csak kíváncsiság maradt a megdöbbenés helyén. Aztán cáfoljon meg az, akinek még mindig a padlón van az álla. 
De miért kanyarítottam ilyen hosszú bevezetést? Máris kiderül. Az egész lényege az, hogy a forma és a dizájn folyamatosan változik, de az autóban van egy dolog, ami örök, és méltatlanul kevés szó esik róla a sajtóban, hiszen e nélkül nem tudnánk reggel elvinni a gyereket autóval az oviba, Michael Schumacher nem lenne hétszeres világbajnok és a driftelés is csak vérszegény gumimaszatolás lenne nélküle. Kitaláltátok már? Nem más ez, mint a kormánykerék, ami 2025-re akár teljesen kikophat az autózás fogalomköréből, hiszen állítólag nem lesz rá szükség. 
Han Hendriks, a Johnson Controls elektronikai és autóipari fejlesztő cég alelnöke nemrég nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy mivel rengeteget foglalkoznak az önmagától közlekedő autó kifejlesztésével, nem tartja kizártnak, sőt egészen biztos benne, hogy a jövőben feleslegessé fog válni az autóban használt hétköznapi eszközök megléte. Az autók kizárólag arra lesznek hivatottak, hogy elvigyenek “A”-ból “B”-be. 
Így a kényelem szempontjából szükségtelen lesz az ormótlan kormánykerék, hiszen azokra a minimális műveletekre amit az autó irányítására kell majd fordítanunk, elég lesz akár egy pici botkormány is. Mivel a legfőbb cél a kényelmes utazás lesz, ezért az ülésekből sem lehet majd rendesen látni az utat, ha jól elhelyezkedünk, így tükrök és a szélvédő helyett a külső kamerák képét mutató monitorokat fogunk használni a tökéletes kilátás érdekében.
Számomra ez a jövőkép elég elrettentő, hiszen mi, autóbuzik pontosan a vezetés élménye miatt ülünk be az autóba, de azt is be kell látni, hogy amit Hendriks úr vizionál, az bizony hamarabb eljöhet, mint hinnénk. Gondoljunk csak a Ford vagy a Volvo automata parkolási és mindenre figyelő rendszereire, ezek úgy fejlődtek ki egyik évről a másikra, hogy hamarosan alapfelszereltség lesz minden autójukban, nem pedig zsíros összegekért kicsengetett extra. 
Ahhoz, hogy jobban bele tudjunk tekinteni a jövőbe, a múltat hívom segítségül, mégpedig egy 1996-os Mercedes-Benz koncepció képében. Ez az autó jól demonstrálja amiről a Johnson Controls elnöke beszél. 
Mercedes-Benz F 200 Imagination 
Az 1996-os Párizsi Autószalonon bemutatott Mercedes-Benz F 200 Imagination nagyon következetesen próbált ki egy újszerű ergonómiai koncepciót, amely műszakiak és formatervezők közös műve. Az ajtón és a középkonzolon kis botkormányok segítségével lehetett kormányozni és fékezni, ezek helyettesítették a volánt. A jeleket kizárólag elektronika vitte át a megfelelő részegységre. Ahol addig a vezető izomerejére reagáló mechanikai szerkezetek voltak, elektromos és hidraulikus szerkezetek kerültek, amelyek működését elektronikai impulzusok vezérelték.
Kormánykerék helyett Sidestick
Ha előretolta a vezető a Sidesticket, gyorsult az F 200 Imagination. A kar jobbra vagy balra mozdításával lehetett kormányozni, hátrahúzásával fékezni, majd álló helyzetből tolatni. Ha tehermentesítésre vágyott a vezető, átkapcsolhatott a sofőr az utasra és az ő Sidestickjeire. A Drive-by-Wire (vezetékes vezetés) egy műszaki megoldás, például a belső tér kialakítására. Ha ugyanis nincs kormánykerék és pedálsor, több hely marad az utasoknak, fokozódik a komfort. A biztonságot is szolgálja, mert egészen másképp rendezhető el a vezetőhely és a lábtér.
Az F 200 Imagination nagyon következetesen kapcsolta hálózatba az elektronikai rendszereket. Az eredmény egy jövőbemutató menetdinamikai szabályozás lett: az elektronika egy bizonyos menetállapot – gyorsítás, fékezés, kormányzás, tolatás – iránti igényként ismeri fel a vezető utasításait, és villámgyorsan eldönti, mi módon lehet a legjobban és legbiztonságosabban végrehajtani a parancsot. Ez a helyzettől függ, a számítógép ugyanis különböző érzékelők jeleit használja fel, amelyek többek között a sebességről, a kerék és a motor fordulatszámáról, az útpálya állapotáról és a karosszéria mozgásáról adnak felvilágosítást. – Wikipédia
Ez mind nagyon szép és jó, de ki szeretne ilyen lélektelen robotokkal közlekedni? Én biztosan nem! Ha autóba ülök legyen a kezemben kormány, a joystickot hagyjuk meg a videojátékoknak!