A Stohl-saga folytatódik; tegnap az az infó járta körül a magyar netes bulvárt (a Blikk volt a primer forrás), hogy úgynevezett mediátor közbenjárásával peren kívüli megegyezés születhet a nagy port felvert baleset okozója és áldozata között. Jól van, ő dolguk, viszont ennél érdekesebb volt számunkra egy megjegyzés egy jogásztól egy kis keretesben: Stohl akár mentesülhet is a közlekedési baleset okozásának közjogi következményei alól.

Pontosan: “Ha Stohl András tevékeny megbánást tanúsít és aktívan próbál kárpótlást nyújtani, akkor a peren kívüli megegyezés után az eljárást megszüntetik, vagy enyhítik a büntetést. Természetesen a Stohl-ügyben ez az eset csak a közlekedési baleset okozására vonatkozik, a drogfogyasztásra és -birtoklásra nem.”

Mivaaan? Egy súlyos sérülést okozó baleset okozója megúszhatja a büntetést, ha sok pénze van és megegyezik a sértettel? Ezt a kérdést tettük fel jogi szakértőnknek. Ő pedig válaszolt:

Dr. Orgoványi Krisztián, ügyvéd

A rövid válasz: nem. 2007. január 1. óta valóban létező jogintézmény a magyar jogalkalmazásban az ún. közvetítői eljárás. Ennek elvileg közlekedési bűncselekmények esetén is helye van, más jellegű, törvényben meghatározott bűncselekmények mellett.

A törvény szerint 3 feltétel együttes megléte esetén van helye közvetítői eljárásnak.
Be. 221/A. § a) a gyanúsított a nyomozás során beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a sértett kárát megtéríteni vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon a sértettnek jóvátenni,
b) a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint
c) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.

Ez a bizonyos c) pont az, amit az ügyészség kiterjesztően és szubjektíven szokott értelmezni. (Budapesten pl. ha zebrán ütünk el gyalogost, az ügyészség sosem járul hozzá a közvetítői eljáráshoz, míg ez vidéken nem gyakorlat.) Az viszont tény, hogy a közvetítői eljáráshoz országosan nem adják hozzájárulásukat az ügyészségek olyan szándékos elem megléte esetén, mint amilyen az ittas (és/vagy bódult) járművezetés. Ez vörös posztó úgy az ügyészségek, mint a bíróságok szemében. Ráadásul – mint a témáról írt cikkünkben kifejtettük -, itt bűnhalmazatról is szó lehet, tehát a büntetési tétel felső határa meghaladhatja az 5 évet.

Külön adalék, hoogy a szándékos elem, az ittasság szokott dönteni a felfüggesztett kontra letöltendő finom jogalkalmazói mérlegelésekor is. Mediációról (közvetítői eljárásról) tehát szó sem lehet. A sértett kártérítést az okozó kötelező biztosítójától remélhet, ez viszont köteles helytállni az ügyfele által okozott minden vagyoni és nemvagyoni kárért.

Ha tényleg súlyos a maradandó sérülés, és magas bejelentett jövedelemmel, sok eltartottal rendelkezett a sértett, nem eltúlzott a tízmilliós nagyságrendű kártérítés. A biztosító ez után mint szándékos károkozó kb. egymillió Ft-ot követelhet az okozón, ezzel a gyakorlattal élni is szoktak a biztosítók. Valamelyest enyhíthet a helyzeten, ha az okozó kivívja a sértett szimpátiáját – akár anyagi eszközökkel is, de maga a kártérítés Stohl András számára nem váltható felmentéssé az adott ügyben.