Röviden – Ssangyong Tivoli, fronthajtású dízel

Mi ez?

Kis szabadidőautó a koreai terepjáró-márkától

Mit tud?Tágas utasteret, nagy csomagteret kínál, átlagos műszaki tartalom mellett, átlagos áron, koreai minőségben (és ez ma már dicséret!)
Mibe kerül?A DLX felszereltségű változat ára 6 390 000, a legolcsóbb dízel 5,59, a legolcsóbb benzines 4,49 millió forint
Kinek jó? Akinek fontos a tartósság és a nagy csomagtér ebben a kategóriában, és aki pont ebbe szeret bele a millió alternatíva közül

A dél-koreai terepjárómárka legkisebb modellje a Tivoli. Összkerékhajtással és fronthajtással egyaránt kapható, nem olcsó, viszont nagyon tartósnak és megbízhatónak ígérkezik – mint a koreai autók általában, a Ssangyongok pedig hagyományosan. Ráadásul nem is csúnya, és mint tudjuk, a Ssangyongnál ez nagy szó!

Külső

Sok mindenre emlékeztet, de semminek nem a másolata, igazi egyéniség a Tivoli. Morcos pofájával, vicces hátsó sárvédő-domborításával, határozott, de nem gagyi menetjelző LED-sorával, a választhatóan a kasztnitól eltérő színűre fújt tetejével, fekete felnijével (a kettő együtt 199 ezer forintos extra a DLX felszereltséghez) kitűnik az utcaképből, felfigyelnek rá az emberek, de immár nem olyan értelemben, mint az emlékezetes Rodius, Actyon, régi Korando modellekre. Íme, a körbesétálás élménye videón – a végén extra koreai hangjátékokkal:

Még néhány érdekes részlet, amit esetleg nem sikerült kiszúrni a videón: a motorháztető hátsó élén olyan krómdíszléc fut végig, amilyen nem láttam vagy húsz éve új autón. A hátsó ködlámpát középre rakták, mint a Peugeot 206-oson volt annó. A C-oszlop tövében futnak össze a legérdekesebb szögekben az összevissza húzott, lendületes vonalak. A szélvédő szinte sík, alig hajlított az üveg. A felnit öt csavar fogja a kerékagyhoz: egy terepjáró-gyártó még egy ilyen kis autónál sem elégszik meg négy, neadjisten három rögzítési ponttal!

Érdekes autó és nem is csúnya: határozott kíváncsisággal tárja fel az ember az ajtót, hogy megnézze, odabent milyen.

Belső

Hát, a tesztautó elég semmilyen. A bemutatón kollégám, Attila még vörös bőrbelsős autókban tobzódott (ez egyébként 99 ezer forintos extra a legdrágább, DLX Plus felszereltséghez), de a konzervatív ízlésnek azért inkább megfelel ez a sima fekete-szürke. A középkonzol és a műszeregység nagyon olyan, mint a honfitárs márkák, a Hyundai-Kia páros egyszerűbb modelljein, pont mintha egy előző generációs Ceedben ülnénk.

Multikormány, dupla automata klíma, Bluetooth és tempomat - ez a harmadik felszereltségi szint a négyből. A navi még a negyedikben is feláras

Adatlap

Ssangyong Tivoli 1.6 e-XDI DLX

Teszt: Ssangyong Tivoli 1.6 e-XDI DLX 1
Motor1597 cm3, Dízel, S4
Teljesítmény115 LE
Nyomaték300 NM
Gyorsulás (0-100 km/h)N.A sec
Végsebesség175 km/h
Fogyasztás (vegyes)4,7 l / 100 km

Az ülésekben sincs semmi különös, kellően kényelmesek, széles tartományban állíthatók. A kormány viszont csak fel-le mozdítható és laposan, teherautósan áll, ezzel egy kicsit békebeli, nagypapás hangulatot adva a tivolizásnak.

Az ajtók szélesre tárhatók, nagyok, könnyű a ki-beszállás a kocsiba. Hátul a fejtér és lábtér sokkal nagyobb, mint a kocsi külméretei alapján sejtenénk, de ez nem csoda: a Tivoli a Vitaránál két centivel rövidebb, de tengelytávolsága tíz centivel nagyobb. A fronthajtású tesztautóban a csomagtér képtelenül hatalmas, 423 literes, viszont a hátsó üléstámlákat ledöntve nagy lépcső alakul ki a raktérben. Ez nem is csoda, hiszen az összkerékhajtású kivitel hátsó difije és komplikáltabb futóműve miatt ilyen sok itt a hely – a 4×4-esben nincs lépcső, viszont csak 327 literrel gazdálkodhatunk.

Az összeszerelés minősége koreaiasan-japánosan precíz. A Tivoliban nem érezzük azt a bunkerszerű tömörséget, amit egy Audi vagy akár Škoda prezentálni képes, ellenben érezzük azt a bizonyosságot, hogy itt évtizedekig nem lesz nyöszörgés-nyiszorgás, zörgés, elmozdulás.

Nagyok az ajtók, könnyű a ki-bejárás a Tivoliba


Rendes, mechanikus kézifék, manapság már örülni kell neki, egyre ritkább, pláne az ilyen új modelleken


A 4x4-es változatban nincs lépcső a raktérben, viszont jóval kisebb a tér

Technika

1,6 literes, modern közös nyomócsöves turbódízel, hatfokozatú kézi váltó, fronthajtás, elöl MacPherson, hátul torziós rúd – pont olyan minden, mint a többi hasonló méretű kis SUV-ban. Az 1355 kilós saját tömeg is átlagos: a Vitara ugyan egynyolcad tonnával könnyebb nála, de a Kia Soul 85 kilóval nehezebb.

A motor a teszten 6,2 liter körüli fogyasztást produkált kiegyensúlyozott vegyes üzemben. Városban és országúton kifejezetten takarékos, csak autópályán lendül meg a fogyasztás. Hiába, a kockaforma karosszéria, a magas építés nem barátja az aerodinamikának.

Nyugatiul, koreaiul és cirillül is figyelmeztet: nehogy benzint tankolj!

Szolgáltatások

A négyből harmadik leggazdagabb alapfelszereltséget képviselő tesztautóban átlagos koreai extradömpinget találtunk, ami a magas alapárnak megfelelően a bluetooth-os rádiótól a kétzónás automata klímáig sok mindent tartalmaz. Felárért automata váltó (a japán Aisin terméke), kulcsnélküli nyitás-indítás, elektromosan mozgatható, szellőztethető ülés, 300 ezres, navigációs, Mirror Link-es csúcs-HMI rendelhető a kocsihoz, de sok divatos biztonsági extrának se híre, se hamva.

Követőradar, parkolóautomata, automata vészfékező-rendszer, sávelhagyás-gátló nincs és egyelőre nem is lehet a kocsihoz. De lehet, hogy majd a facelift során megérkeznek, erre utal legalábbis a temérdek vakkapcsoló a kormány bal oldalán:

Kiábrándító a sok vakkapcsoló, ami fura, hogy az extralistát átfutva sincs tippem, mi kerülhetne még a helyükre. Talán majd a facelift után lesz értelmük, amikor megjön a követőradar meg a sávelhagyás-gátló az opciós listára?

A kormányzás rásegítése három fokozatban állítható. Az állítási tartomány nem túl tág, Comfort módban se túl könnyű, Sportban se túl kemény a szervó, de fel lehet vágni ezzel a ritka featúrával, ha a kocsijáról beszél valakinek az ember. Ennél kevésbé látványos, de sokkal praktikusabb a kétzónás, digitális klíma memória-funkciója. Az AUTO állás igazából nagyon kevés autóban szokott valóban komfortos fűtést-hűtést-szellőztetést produkálni, a legnagyobb, legdrágább luxusautóktól eltekintve általában jobban tudjuk, mit akarunk, hova akarjuk áramoltatni a levegőt és milyen intenzitással, mint az automatika.

A Tivoliban a Memory gombbal eltárolhatjuk kedvenc beállításunkat. Ventilátor kettesen, klíma kikapcsolva, hőfok mindkét oldalon 21,5 fok, a levegő a szélvédőre és a lábra jöjjön, a legtöbb kocsiban ez a számomra komfortos állapot, általában, a Ssangyongban is ez volt az optimum. És ha hirtelen fel kellett melegíteni vagy le kellett hűteni a kabint, esetleg egy futó esőben a szélvédőre kellett fújni inkább a levegőt pár percig, hihetetlen örömet okozott, hogy nem kellett újra mindent végignyomkodnom, csak egy gomb, és megint minden úgy áramlott, ahogy szeretem.

Nagyon ötletes a klíma memória-funkciója: a legtöbb kocsiban eltekergeti az ember az AUTÓ-ról a dolgokat, és amelyik beállítás a legjobban bejön, a Tivoliban eltárolhatjuk


Na ez az a funkció, aminek semmi értelme: kerékszög-monitor

Milyen vezetni?

A kis Ssangyong erős motorjával, átlátható karosszériájával, pontos váltójával, könnyű kormányával afféle városi gyalogkakukként van igazán formában. Fürge, ügyes, izgága kis kocsi, nehéz megállni, hogy ne váltsa sorra a sávokat az ember, ne figyelje a réseket, ne akarjon mindig legelöl lenni a forgalomban, kifejezetten üdítő élményt nyújtott a budapesti közlekedésben. Egyedül azzal bosszantott fel néha, hogy finom elindulásnál, parkoláskor manőverezve az átlagosnál hajlamosabb a lefulladásra, alapjáraton nagyon nyomatékszegény a motor.

Országúton, sztrádán sem volt rossz, de elvesztette városi vagányságát. Hosszú ötödik-hatodik fokozatával csendes, békés túraautóvá változott, a lágy rugókon hirtelen kormánymozdulatra nagyot billenő kasztni nagyobb tempónál már sokkal inkább a kényelmes fontolva haladást, semmint a fürge irányváltásokat támogatja.

Szóval mindenhol jó, a tágas kasztnival kirándulni, gyerekeket hurcolni is remek. Méreteit meghazudtolóan tágas és komfortos, igazi családi autó a kis Ssangyong – két gyerekig, persze.

A kormány teherautósan láposan áll, amúgy jó az ergonómia

Kinek ajánljuk?

A Tivoli rendesen megcsinált, a tartósság ígéretét lehelő vérbeli koreai autó. Csak épp azt nagyon nehéz megmondani, kinek szól, legalábbis itt, a magyar piacon. Hihetetlenül sok autó van manapság ebben a kategóriában, pláne, ha az összkerékhajtás nem feltétel a vásárlásnál. A Tivoli ráadásul a hasonlóan felszerelt Vitaránál (ami mégiscsak a mi autónk) egy kicsit drágább, a Dusternél sokkal drágább és kisebb is, a Peugeot 2008 és az Opel Mokka jobban megfelel az európai ízlésnek, aki meg távol-keletit szeretne, válogathat az ismertebb márkák autói közül, ott a Nissan Juke, a gyönyörű Mazda CX-3, a Kia Soul…

Az alapkivitelű Tivoli dízel és pár vetélytárs áraListaár, forint 
Suzuki Vitara 1.6 DDiS AWD Plusz  (118 lóerő, 4×4) 6 210 000
Opel Mokka 1.6 CDTi Enjoy (110 lóerő)6 020 000
Dacia Duster 1.5 dCi Cool (90 lóerő)3 680 000
Kia Soul 1.6 CRDi Base (115 lóerő)3 999 000
Ssangyong Tivoli e-XDI STD (115 lóerő)5 590 000

Mint látható, óriási a szórás alapárban, amit a dízel alapmodellek nagyon eltérő extralistája indokol. A Tivoli alapkivitelben is tempomattal, négy villanyablakkal, kormányról vezérelhető rádióval felszerelt autó, egy Duster nyilván nem, viszont alapáron és felextrázva is sokkal kevesebbe kerül. És ott van még a temérdek egyéb konkurens, ha Koreából ki se lépünk, akkor például a szintén tágas és praktikus Soul, aminek van egy négymilliós budget-kivitele, meg hét év vagy 150 ezer km garanciája. (A Tivolira 5 évet vagy 100 ezer km-t vállal az importőr.)

A Ssangyongnak sosem volt könnyű dolga az európai, különösen a nagyon árérzékeny magyar piacon. A Tivolit sem lesz egyszerű eladniuk: olyan autó ez, amit minden egyéb erénye mellett leginkább kicsit impulzus-vezérelten, a formába hirtelen beleszeretve rendelnének az emberek. Olyan autó, amit nem nehéz eladni – ha már bejött a vevő a kereskedésbe. Olyan autó, amit meg lehet szeretni – ha már elkezdte használni az ember.

A Tivolit érdemes megnézni, ha valaki ebben a kategóriában gondolkodik és többet akar a fapadnál. De hogy miért PONT ezt választaná valaki a bőséges kínálatból – erre a teszt alatt nem tudtam rájönni. Így hát ajánlom jó szívvel ezt a kocsit annak, akinek tetszik!

Mellette – Ellene
  • Meggyőző összeszerelési minőség
  • A márka megbízhatósága közismert (már azok számára, akik egyáltalán ismerik)
  • Jópofa forma
  • Tágas csomagtér
  • Jó térkínálat az utastérben
  • Magas ár
  • Ismeretlen márka, nehéz eladhatóság
  • Túl sok átlagos paraméter

Tivoli 1.6 e-XDI DLX

185 szavazat - átlag: 6.5 (10-ből)

Tivoli 1.6 e-XDI DLX