Röviden – Peugeot 2008 1,2 VTi Active
Mi ez?Városba való, terepjáró-imitátor, amely hölgyeknek és átlagos méretű családoknak ajánlott.
Mit tud?Padkára parkolni, biztonságérzetet nyújtani, kirándulni.
Mibe kerül?Listaáron 4,4, akciósan 4,1 millióba, amit pár extrával feljebb lehet tornászni, bár nem sokkal.
Kinek jó?Márka- és kényelemkedvelőknek, akik nem szeretnek száguldozni.
A Peugeot is szeretné kihasítani a maga részét a crossover tortából, így 2013 derekán bemutatták a 208 “felhizlalt” változatát, a 2008-at. Logikus és ésszerű húzás volt ez a francia gyártótól, hiszen Európa-szerte nagyon népszerűek az emelt hasmagasságú, terepjáróvonásokat magukon viselő városi autók, amik igazából arra nem jók, hogy komoly terepen közlekedjünk velük, viszont jó eséllyel tudunk úgy parkolni, hogy a padka ne szakítsa le a lökhárítót (bár erre is van ellenpélda).

Sokat dob az emberek biztonságérzetén a marcona, erősnek ható megjelenés, de közben városban élnek, ezért nem kell nekik alvázas offroader. A kompakt, takarékos, SUV-jellegű autók kedvelőinek nyújt alternatívát a Peugeot 2008, ami a 207 SW-t váltotta.

Az ünnepek alatt végig ezzel a Peugeot-val közlekedtem – közel két héten keresztül -, és be kell valljam, hogy a legszívbemarkolóbb karácsonyi dallam sem tudta igazán megszerettetni velem. Leginkább a kényszerházassághoz tudnám hasonlítani kapcsolatunkat, aminek a végére sikerült elfogadnom az autót hibáival együtt, és a hétköznapokban igazi társsá tudott válni, lelkes és mindent megpróbál megtenni, hogy jól érezzük magunkat.

 

Minek nevezzelek?

 

Adatlap

Peugeot 2008 1,2 Vti

Lelkes, francia amatőr 1
Motor1199 cm3, Benzin, S4
Teljesítmény82 LE
Nyomaték118 NM
Gyorsulás (0-100 km/h)13,5 sec
Végsebesség169 km/h
Fogyasztás (vegyes)4,9 l / 100 km

A Peugeot 2008-at nem lehet gondolkozás nélkül beskatulyázni egy adott kategóriába, városi terepjárónak (SUV) nem elég határozott kiállású, kombinak túl magas, kisautóhoz képest pedig hosszú, azonban mindhárom szegmensből van benne valami.

A 208 padlólemezére épített autó fekete lökhárítói és a küszöbök ügyesen megpróbálják elhitetni velünk, hogy bizony falja a terepet a 2008, de négykerék-hajtás hiányában – ami nem szerepel opcióként egyik változatban sem -, nem érdemes feszegetni a határait.

Az azonban kétségtelen, hogy 16,5 centiméteres hasmagasságának köszönhetően ügyesen elboldogul a kisebb bakhátakkal, ahol a mai alacsonyabb személyautók elvéreznének. Viszont az igazi játszótere mégis csak a város, főleg az 1,2 literes, szívó háromhengeres benzinmotorral szerelt tesztpéldánynak.

 

Krómozott buborék

 

Formája nem igazán különbözik a hasonló kategóriába sorolt versenytársaktól, az ívelt buborékok 6-7 éve még lehet kiemelték volna a tömegből a 2008-ast, de most már csak egy a sok közül. A francia gyártó megpróbált a bevált idomokra támaszkodni, és ezt jól tették, hiszen nem biztos, hogy mindenkinek bejön egy olyan húzás, mint amit a Nissan lépett meg anno a Juke tervezésénél.

Szépen megbújik a fekete acélfelni a dísztárcsák mögött.

Nem kevés krómot sikerült felpakolni a mini crossover külsejére, amit általában nem szeretek, de a Peugeot ezt ügyesen oldotta meg, nem tolakodóak a tükröződő felületek, sőt illenek az összképbe. Az Active felszereltséghez 16 colos acélfelnik járnak, amiket szép dísztárcsa takar, így nem fogunk a szomszéd előtt szégyenkezni, hogy nem telik alumínium kerekekre.

Kisebb férfiaknak, de főleg nőknek

 

A belső tér nem túlzsúfolt, ízlésesen helyezték el a kezelőszerveket, nincsenek csillogó, gagyi műanyagok, helyettük vannak szálcsiszolt alumíniumra emlékeztető betétek, amik szemre és tapintásra is igényesek. Ezekért összességében megérdemelnek a tervezők egy nagy piros pontot. Az ülések oldaltartása jó, tömöttségük már kevésbé, végig úgy éreztem magam a Peugeot 2008-ban, mint Gulliver Liliputban.

Nem csak ránézésre, de tapintásra is kellemes a belsőtér.

Sajnos nem csak az én 198 centis magasságom nem találta a megfelelő ülés- és kormánypozíciót, de az asszony is sokat küszködött 170 centijével, mire elfogadhatóan be tudta lőni magának a kényelmes testhelyzetet. A kormány leginkább egy számítógépes szimulátor kormányához hasonlít, méretre és formára egyaránt, amivel az égvilágon semmi gond nem lett volna, ha nem takarja ki félig az előttünk lévő kiemelt, de egyébként csinos kilométeróra-fordulatszámmérő párost.

Próbáltam vezetői szemszögből fényképezni, és látszik, hogy bizony csúnyán betakar a kormány a műszerfalba.

A két első ülés között lévő tárolóról nem tudtam eldönteni, hogy könyöklőnek szánták-e, mert csábítja az ember karját, viszont túl alacsonyan van ahhoz, hogy kényelmes legyen. Ebből a középső boxból nyúlik ki az egyedi kézifékkar, amilyet autóban én még nem láttam, és ha picit hosszabb lenne, akkor rányomtam volna a “tetszik” bélyeget, de sajnos a dizájn oltárán elvérzett a praktikusság.

Láttatok már ilyen kéziféket?

Az ötfokozatú, manuális sebességváltó nyúlánk alakja is innovációt próbál sugallni, de sajnos itt sem sikerült tökéleteset alkotni. Egyrészt mert az illesztési sorja hosszú távon kikezdi a tenyerünket, másrészt pedig bármelyik sebességi fokozatban, több centi sugarú körben lehet mozgatni a váltót, így bármennyire is jól veszi a fokozatokat, negatív irányba billen a mérleg nyelve.

Még a képen is látszanak az elnagyolt illesztések.

A manapság nagyon divatos módon elhelyezett érintős, 7 hüvelykes központi vezérlőegységen keresztül tudunk információt szerezni a fogyasztási adatokról, a tolatóradar itt jelzi ha valami túl közel van, és a hifit is itt tudjuk állítani, ami kapott USB-támogatást. A mély, több részben tagolt kesztyűtartó pedig CD-lejátszót rejt.

 

Tágas, de kinek?

 

Magam mögé én már nem igazán fértem be, és még előrébb húzott első üléseknél is kihívást jelent a kiszállás hátulról, jól megtermett embereknek, de egy átlagos méretű család még akkor is kényelmesen el fog férni, ha három gyerkőccel indul útnak. Ebben segítségükre lehet a teljesen homogén csomagtartó, amiben nem akadályozzák a pakolhatóságot felesleges domborulatok, peremek vagy kitüremkedések. A hátsó üléseket szinte teljesen síkba lehet dönteni, így a 360 literes rakodóterületet 1194-re növelhetjük, ha szükséges.

Hátul, magam mögött ennyi hely volt.

A fő konkurens, a Renault Captur csomagtere 377-455 liter, a Chevrolet Trax 356 literig pakolható, a korábbi Suzuki SX4 esetében pedig 270 literrel gazdálkodhatunk, alapesetben.

A csomagteret elrejtő fedél felhajtható és kivehető.

A Peugeot 2008 főbb versenytársai
PEUGEOT 2008 1.2 VTi Active, 82 lóerő4 395 000 Ft
NISSAN Juke 1.6 Visia Plus, 92 lóerő4 390 000 Ft
RENAULT Captur 0.9 TCe Energy Dynamique Stop&Start, 90 lóerő4 350 000 Ft

 

A motor menti meg

 

Tesztautónkban a 2008-as paletta leggyengébb blokkja volt, az 1,2 literes, turbótlan háromhengeres. Igazából egyetlen rossz szót sem tudok mondani rá, nagy valószínűséggel az egyik legnépszerűbb választás lesz, és nem csak az ára miatt. A 82 lóerő elegendő ahhoz, hogy városban szépen felvegyük a ritmust a forgalommal, és kellően pörgős, hogy akár a sorok között lavírozva szerezzünk jobb pozíciót egy piros lámpa előtt.

Az 1,2 literes, háromhengeres motor kitölti a motorteret, de az 1,6 dízel simán befér.

A legtöbb háromhengeres keserves hangot hallat, mikor magasabb fordulattartományban használjuk, de a kis Peugeot inkább férfias, érces hangon öblöget, és felpaprikázza a hangulatot. Városon kívül nem érdemes nagyon mélyre taposni a gázpedált, egyrészt mert 130 km/óra környékén már elfogyasztja a maga 8 literét százon, másrészt pedig ilyen tempónál már akkora benne a zaj, hogy a beszélgetés enyhén szólva sem mondható kellemesnek az utastérben.
A durván 750 kilométer alatt, a fogyasztás nálam 6,3 és 6,5 liter között mozgott, és ebben volt sok város, még több autópálya, kicsi terepezés, de pályán szigorúan 110-en tartottam a sebességet. Az ünnepek alatt ne siessen az ember sehova…
Az elöl MacPherson, hátul csatolt hosszlengőkaros futómű kellően lágy és kényelmes utazást biztosított végig, pedig környékünkön a legtöbb út minősége olyan, mint ahol második világháborús tankok masíroztak végig, de a 2008 szépen tolerálta a nagyobb kátyúkat is és nem szakadt le a lépem, ha netán gyorsabban hajtottam bele a nem várt gödrökbe.

Az apró kormánnyal a viszonylag nagy kerekeket irányítani furcsa érzés, ennek okán picit a rásegítés is több a kelleténél, de még nem zavaró, és nem olyan érzés mintha aludttejben forgatnánk a kormányrudat.

 

Mennyi az annyi?

 

A Peugeot 2008 1,2 VTi Active listaára 4,4 millió forint, ami durván félmillióval több, mint a hasonlóan felszerelt 208-as. A kérdés az, hogy valóban megéri-e ezt a felárat az, hogy magasabb lovon üljünk, nagyobb legyen a belső tér és terepjárós biztonságérzetet kapjunk? A konkurencia választékában akadnak ennél drágább, viszont olcsóbb modellek is.

De úgy látszik, hogy igény az lesz rá, hiszen a francia gyártó még tavaly nyáron bejelentette három üzemének kapacitásnövelését, így a vártnál több 2008-as modell fog legurulni a gyártószalagokról, mint amivel előzetesen számoltak.

Összességében azt lehet mondani, hogy akik eddig kedvelték a márkát, azoknak nem fog csalódást okozni ez a modell és jó alternatíva lehet azok számára is, akik szeretnek kényelmes nyugalomban, csekély fogyasztással autózni, adnak a biztonságra és a Dacia Dusternél többre vágynak minőségérzet terén.
Mellette – Ellene
  • Jó futóműhangolás
  • Kellemes anyaghasználat
  • Fürge háromhengeres motor
  • Zavaró kormánypozíció
  • Rövid kézifékkar
  • Lötyögő váltó, sorjás váltógomb
  • Magasabb sebességnél nagy zaj

Neked bejön a 2008? Mennyire értékelnéd?

163 szavazat - átlag: 6.8 (10-ből)

Neked bejön a 2008? Mennyire értékelnéd?