Az Opel új szegmens szemelt ki magának, a városi mini szabadidő-autók piaci tortája felé közelítenek szeletelő szándékkal. Érthető az igyekezet, az elhúzódó autóipari válság dacára szárnyal a kategória. A német márkának pedig levegő kell, egy apró siker, ami feledteti a gyárbezárásokat és a pénzügyi krízist.

A megmentő szerepe az Opel Mokkának jutott. Máig vérbe fordult szemekkel alszom el, ha az autó és a kávé kapcsolatára gondolok. Vajon miért ezt a nevet kapta? Kilóg a sorból, Insignia, Astra, Corsa, Meriva, Zafira stb, és Mokka?! Mókás, de a külső már kevésbé bátor, sikerült a jellegzetes Opel vonásokat egy tömzsi kisautó felületére zanzásítani.  A kategória adta arányokat jól használva követték az Opel ismert formanyelvét, de szerencsére nincs olyan szintű egységesítés, mint a legtöbb német ellenlábasnál.

Pufók ufó

Zömök, pufók autó lett, amivel kapcsolatban elkerülhetetlenül elővesszük a cuki jelzőt. Hiába ha egy autó 166 centiméter magas, de csak 4,3 méter hosszú, az nem lesz az utak vérre éhező harcosa. Eltalálták az ízlés-semleges formát, a Skoda Yetinél egy fokkal érdekesebb, de nem szélsősége pernahajder, mint a Nissan Juke.

Visszafogottan vagány a Mokka, arányaihoz mérten felismerhető Opel márkajegyeket kapott

Terepjárónak látszó tárgy

Halványan próbálkozva adtak némi terepjáró jelleget a Mokkának, a karosszérián fényezetlen műanyag sáv fut körbe, ám ennyivel ki is merült a hasonlóságok sora. Hiába szolgált a tesztautó alatt összkerékhajtás, az alacsony frontrész nevetséges terepszöge miatt egy átlagos földút is vállalhatatlan kihívás a Mokka számára. Sőt a magasabb városi padkákkal is illik vigyázni. Egy szabadidőautóban! Ezek után felesleges kiegészítőnek tűnik a visszagurulás-gátló, és a lejtmenetvezérlő, városi környezetben ritka a siratófalra, 12 százalék feletti emelkedőre felrajzolt parkoló.

A lámpatest felépítése az Insigniát idézi, a felül visszakunkorodó nappali menetfény lassan Opel védjeggyé válik

A lámpatest felépítése az Insigniát idézi, a felül visszakunkorodó nappali menetfény lassan Opel védjeggyé válik


A megfigyelést számok bizonyítják, ráadásképp nem a Suzuki Jimny az ellenfél. A konkurens Nissan Juke és Skoda Yeti hasmagassága egységesen 18 cm, míg a Mokka csak 15,7 centiméteres értékkel bír. Nyilvánvaló, hogy nem gátőröknek, erdőkerülőknek készül, de mégis, ennél azért keményebben nekifeszülhettek volna a Mokka tervezői.

Sci-fi és Déjá vú

A terepakadályokat kizárva a képből egy prémium kisautó képét mutatja a Mokka. Volánja mögött az Opeltől utóbbi években megszokott magas minőség köszön vissza. A kezelőszervek, és az elrendezés jól ismert, a raktárpolcokon talált alkotóelemekből legózták össze a megfelelő egyveleget. Formát tekintve majdnem Astra, szinte csak a műszerfal és az ajtópanelek találkozását rajzolták át a rüsselsheimi márka tervezői.

Egész jó a kilátás hátra, de szerencsére tolatókamera segíti a manőverezést

Egész jó a kilátás hátra, de szerencsére tolatókamera segíti a manőverezést


Azért akadnak egyedi részletek, visszatérő elem a krómozott díszkeret a kilincsnél, és a szellőzők körül, de a legérdekesebb a kézifékkar. Valószínűleg a Csillagkapuból ismert Teal’c kedvenc kézifegyverét másolták le a tervezők, de sajnos a Z alakú kar csak a hátsó kerekeket blokkolja, az ellenfelek életfunkcióit nem.

A galaxis összes kincse

A prémiumérzést és az árat a rendelhető extrák tömkelege fokozza. Biztonságunkra a magasabb kategóriákból leszivárgott táblafelismerő rendszer, sávelhagyás-jelző, valamint a ráfutásos ütközésre figyelmeztető rendszer vigyáz (az adaptív fényszórókhoz rendelhetően plusz 150.000 Forintért). Fogvacogtató napokon jól jön a fűtető kormánykereket, első üléseket adó téli csomag mindössze hatvanezerért, de bátran pipálva a tolatóradar és kamera, valamint a kihúzható combtámasszal kiegészített első sportülések sem hiányoznak a Mokkából.

Annak ellenére, hogy magasan ülünk, a rövid, csapott orr pozícióját csak sejteni lehet, így kifejezetten hasznos a radar szonárszerű pittyegése. Igaz a parkolás, és a városi manőverezés nem okoz gondod, a Mokka tényleg egy kisautónyi területet foglal el az aszfalton, tengelytávja mindössze 2,55 méter (Corsa 2,51 m).

A komor szürkeséget kellemes anyagminőség, és példás ergonómia ellensúlyozza

A helykínálat is a Corsát idézi, elől megfelelő, hátul viszont 180 centiméter felett szűkös a tér, magas, megtermett férfiak kerüljék a hátsó sort. A csomagtartó 356 literes, ami a Yetihez képest kevés, de a Nissan Juke gyűszűnyi 251 literes rakterét bőven veri. Praktikum területén még 19 jól és kevésbé jól használható rekeszt, tárolót tud felmutatni a kocsi, kihúzható fiók rejtőzik a jobb első ülés alatt, a kesztyűtartó pedig két korlátozott méretű rekeszre osztva nyílik.

Jó motor rossz helyen

Egy apróságon élhették ki magukat a belső tervezői, hát nem hagyták ki. A kézifékkar a sci-fi filmek idegen kézifegyvereit idézi.

Egy apróságon élhették ki magukat a belső tervezői, hát nem hagyták ki. A kézifékkar a sci-fi filmek idegen kézifegyvereit idézi.


Ezen a ponton akár zárulhatna a teszt, mert a Mokka orrában dolgozó 1.4 literes 140 lóerős turbós benzinmotorról, a váltóról, a vezetésről egy szóba tömöríthető a vélemény: funkcionál. Úgy ahogy, néha élénkebben, néha gyatrán, de akár az autó egésze, a hajtáslánc sem lóg ki a nyugat-európai ember komfortzónájából.

A motor idegenül érzi magát a rá szabott szerepben, mind a négy kereket hajtja, nyakában 1350 kilogrammnyi tömeg, ehhez sovány a 200 Nm nyomaték. A fogyasztáson meg is látszott az igénybevétel, 9,8 liter lett az átlag, igaz kizárólag városban használva. Hátrányait enyhíti a kellemes, morgós orgánum, és a gyors bemelegedés, de az 1.7 literes 130 lóerős dízel 300 Nm nyomatékkal, ideálisabb társ lenne a Mokkához.

A Mokkában az alapfelszereltség részét képezi a nyolc légzsák, amelyet az ugyancsak alapáras ESP és kipörgésgátló egészít ki.

Huszonhat éves fejjel lehet a megfelelő tapasztalat hiányzik, de nem sejlik fel a Mokka létjogosultságát igazoló élethelyzet. A földutakat kizárhatjuk, csak a nagyméretű, aránylag magas oldalfalú abroncsok és hosszú rugóutak adta komfort jelent pluszt egy extrákkal teletömött városi kisautóhoz képest. Ha pedig céltalan élvezeti tárgy, lehetne egy fokkal mokányabb, a csodabogár Juke messze felrúgott minden szabályt, megosztó formája mégsem ment a rovására.

Adatlap

Mini terepjáró imitátor az Opeltől

Mini terepjáró imitátor az Opeltől 1
Motor1364 cm3, Benzin, S4
Teljesítmény140 LE
Nyomaték200 NM
Gyorsulás (0-100 km/h)9,9 sec
Végsebesség196 km/h
Fogyasztás (vegyes)6 l / 100 km



Érthetetlen autó érthető áron?

A Mokka anyagilag sem lóg ki a sorból, a belépő Selection felszereltségi szinttel, 1.6 literes 115 lóerős start-stoppal felszerelt motorral 4.630.000 forint az alapár. Ezzel szemben a Nissan Juke hasonló egyhatos motorral 117 lóerővel, szintén start-stoppal 4.440.000 forint. A Skoda Yeti esetén pedig 4.7 millióról indulnak az árak a 105 lóerős belépő 1.2 TSI blokkal.

Megint a kettő között, beletrafálva az átlagba, nem kockáztatnak az Opelnél. Úgy balanszírozták a Mokka tulajdonságait, hogy ne verje ki a biztosítékot senkinél, mégis széles tömegek vágyjanak rá. A számítás bejött, a kókadt európai piacon sikerült negyvenezres előrendelést elérni, már a gyártás megkezdése előtt. Kérdés, itthon mekkora igény lesz egy jól felszerelt, visszafogottan vagány városi aszfaltgombócra.