Hathengeres motor dörmög a lemezek alatt

Hathengeres motor dörmög a lemezek alatt


Öregszem. Reggelente már lassabban ébredek a csökkentett üzemmódból, hiányzik a kávé, hóesésben már nem szívesen pattanok bringára, és egy ideje már minőségi engedményeket is teszek, ha az utcán nők után kell fordulni. Lényeg, hogy 18 körüli legyen.

Az öregedés biztos jele az is, hogy kezdem megkedvelni az eddig végtelenül öregurasnak, mondhatni trottyosnak tartott Mercedeseket. Egyelőre még az biztat, hogy az éjszakánként nem ingázom a klotyó és az ágy közt, és az, hogy talán az egyik legfiatalosabb, legfrissebb Mercedes tetszett meg, a CLS.

A csapott hát nem sok jót ígér a hátsó sor utasainak

Atipikus Mercedes

A CLS mintha nem is Mercedes lenne. Külseje dinamikus, fiatalos, modern, merész, minden atomja arról szólna, hogy tessék jó alaposan megnézni az összes apró domborulatát. Bár az esztétika erősen szubjektív dolog, úgy látszik, a CLS  nemcsak szerintem gyönyörű, hiszen a másfél évvel ezelőtti bemutatóján is elmondták, hogy rengetegen – ez a vevők 64 százalékát jelenti – tisztán a dizájn miatt vásároltak Mercedes CLS-t.

Különösen boldogító lehet a Mercedesnek, hogy ezek közül sokan más márkáktól pártoltak el, hogy CLS-re váltsanak. És ez még csak a korábbi változat eredménye, az új is biztosan eredményesen hódít majd, hiszen gyönyörűek az ablakkeret nélküli ajtajai, jól sikerültek a lámpái, és nyúlánk, könnyed, elegáns darab a különben hatalmas, közel ötméteres test.

Borjúbőrök között

Kabinja szinte minden tekintetben példás munka. És itt nem csak az anyagminőségre, a gazdagon használt bőrre, és súlyos fémre, ergonómiára, a jó szagra gondolok, hanem arra, hogy ízléses, vonzó az autó belsejének minden négyzetcentimétere. Pláne ebben a világos belsős változatban. Elől a fűthető, szellőztethető bőrpamlagokon pöffeszkedve reménytelen belekötni a helykínálatba, de hátul azért akadnak hiányosságok. Leginkább fejtérben.

Kényelmes, elegáns, jó szagú a belseje

Adatlap

Mercedes-Benc CLS 350 CDI 4Matic

Nem kell hozzáöregedni: Mercedes CLS 1
Motor2987 cm3, Dízel, S4
Teljesítmény265 LE
Nyomaték620 NM
Gyorsulás (0-100 km/h)6,7 sec
Végsebesség250 km/h
Fogyasztás (vegyes)6,7 l / 100 km

Akit ide vet a sorsa, és az átlagnál magasabb, ne számítson arra, hogy kényelmes útja lesz, a fejteret elvitte az elegáns, íves külső forma. Átlagos termettel már ott is főúri a környezet, eleve csak két ülés található a második sorban, és a fotelek is ugyanolyan jó szagúak, kényelmesek, mint egy sorral előrébb.

A CLS-ben még a szörnyen Mercedeses különcségek – mint a taposni való “kézifék”, az egyetlen, mindent vezérlő böszme bajuszkapcsoló, vagy a kanyarból kifelé is tekerendő kormánykerék – is rögtön olyanná válnak, mintha mindig is ilyet használtam volna. Aztán meg olyanná, hogy soha nem is akarok mást használni. A kormány jobb oldalára került kecses, vékony váltókar pedig telitalálat. Nem is volna elegáns valami nagydarab, rémes váltókart ültetni a CLS két első ülése közé. A könyöklő fedelét pedig vagy harmincszor kinyitottam-becsuktam, annyira finoman és átgondoltan működik.

Hasonlóan dolgozik a többi gomb, kapcsoló, rekeszfedél, anyám kínja is, mintha a tervezésnél szempont lett volna az is, hogy húsz év múlva is ugyanígy működjön az autó minden egyes porcikája. Nyilván nem volt cél, de sikerrel elhitetik, hogy igen. Sötétedés után rejtettlámpás hangulatfény – személyre szabható színárnyalattal – derengi be az utasteret.

Széltében eszményi a hely, de a fejtérrel lehetnek bajok 180cm felett

Széltében eszményi a hely, de a fejtérrel lehetnek bajok 180cm felett


Csomagtartója hatalmas, 520 liternyi díszes bőrtáska fér be hátra, csak a nyitás lehet veszélyes, ha kulcsról, vagy a bentről nyitjuk, miközben valaki a csomagtartónál áll. Ha nincsenek jó reflexei, könnyen orrba verheti a villámgyorsan felnyíló fedél. A csomagtartónak még annyi baja van, hogy szűk helyen kell megpakolni, és a fedél zsanérjai rútul belelógnak a hasznos térbe, hiába burkolták be gondosan, ez nem szép megoldás.

A java

Bivalyerős, és csendesen dorombol, mint egy macska

Bivalyerős, és csendesen dorombol, mint egy macska


Szaglászás, nyomkodás után már csak a motor indítása van hátra. Érdekes, hogy ezt valami kőkorszaki, kulcsszerű izével kell megoldani, egy jacht-szerű szerkezetben. Mindegy, nem megoldhatatlan így sem, csupán nem annyira elegáns. De ez most nem számít, mert a kulcsfordítással 265 lóerős teljesítményre képes V6-os ébresztünk álmából. Egy fél másodperc méltatlankodó morgás után már csak halkan dorombolva várja, hogy toljuk végre az automatikus váltó karját D-be. Becsatolás után a biztonsági öv még belefeszít az ülésbe – kikapcsolható extra funkció – majd kézzel oldjuk a rögzítőféket, és már mehetünk is.

LED-lerakat a fényszóróban

Az orrban duruzsoló néma bivaly 620 Nm-nyi nyomatékkal tekeri a kerekeket, így papíron a kis híján 1,9 tonnát nyomó autót 6,4 másodperc alatt eléri a 100-as tempót. Mindezt fegyelmezett, kulturált formában, szinte néma csendben, békében, barátságban.

SE kézifék, se váltókar nem furakodott az elöl ülők közé

Háromféle színárnyalat állítható be belső világításnak

Háromféle színárnyalat állítható be belső világításnak


Steril, nyugodt vele az autózás, percenként 64 szívveréssel. Igazán még az amúgy szórakoztatónak ígérkező hátsókerék-hajtás sem pörgeti meg az adrenalinszintet – a kérlelhetetlen menetstabilizáló sem hagyja – de mivel ennek az autónak a fenekén 4 Matic felirat is díszlik, lőttek a kalandnak. Tehát ha kell, ez egyszerre négy kerékkel rúgja magát előre vizes aszfalton, havon, vagy akár jégen is. Semmi kaland, semmi izgalom, nehogy idő előtt megálljon a vevő szíve.

Elöl több- hátul térlengőkaros felfüggesztéssel a CLS fölényes magabiztossággal halad nagyjából mindenféle úton. A dilatációs szerkezetek, macskakő, csatornafedelek hangja nem tud befurakodni a bőrszagú olvasóterembe, és persze a motorhang is elenyészik valahol félúton.

Fogyasztás:

Sötétben igazán jellegzetesek a hátsó fények

Sötétben igazán jellegzetesek a hátsó fények


350 kilométert tettünk meg közösen a CLS-sel, városban, városon kívül vegyesen.
Igazi formáját – nem meglepő módon – városon kívül mutatta az autó. Mivel az autópályákról a négynapos matrica megszüntetése óta már leszoktunk, így a hétvégi tanyajáró utat is 5,5 literes átlagfogyasztással megúsztuk. Figyelemreméltó eredmény. Sajnos a teljes tesztút végére az eredmény feljebb kúszott, a tankolás után számított átlagfogyasztás kereken 8 liter lett. Nem tudom ki hogy van vele, én ezt nem tartom soknak.