Szemből

Szemből


A svéd prémiummárka három évtizede, 1977-ben Frankfurtban kápráztatta el az autókiállítás közönségét, történelmének első turbós modelljével, a Saab 99-cel. Ezt néhány év múlva a 900 Black Turbóval überelték, amely a 80-as évek egyik ünnepelt modelljévé is fel tudta magát küzdeni.

Nemrég pedig elkészült az akkori 900-as mai megfelelője, a 9-3 Turbo X. Ebben az eddig szériában gyártott legerősebb motor mellett még az alaposan felkészült intelligens mosóporoknál is nagyobb tudású összkerékhajtás is megtalálható, amely gondoskodik a kerekek és az aszfalt közötti minél hosszabb ideig tartó boldog és problémamentes együttélésről.

Lehúzták a redőnyt

Lehúzták a redőnyt


Miután a már ismerős pályán elégettünk néhány milliméter gumit a sötét járgányokkal, ugyanazzal a motorral felszerelt, szintén összkerekes, de kevésbé különleges modellekkel, – mezei 9-3 Aero XWD-vel – indultunk a tesztútra. A tesztpályát úgy alakították ki, hogy a nem mindennapi menetteljesítmény mellett a kifinomult összkerékhajtás minden előnyét is megtapasztalhassuk. Így teligázas szlalompálya, gyors kikerülés is jutott a műsorba.

A Haldex-rendszerű, XWD névre keresztelt hajtás legnagyobb előnye, hogy nemcsak az első és hátsó tengelyek között képes szükség szerint változtatni a nyomatékeloszláson, hanem az elektronika a hátsó kerekek közt is rendet tud tenni, ha ennek érzi szükségét. Mindezt a menetstabilizálóval közösen okoskodják ki, de a  motorból érkező adatokat is figyelembe veszik a helyes stratégia kialakításakor.


Versenypályán, annak ellenére, hogy pár órával korábban Corvettekkel róttuk a kőröket, a Saab is komoly élményt nyújtott. Persze el kellett felejteni a korábbi élményeket, és így a határozottabb imbolygás, a szerényebb menetteljesítmény is bőven elég volt. Sajnos, mire kezdtünk belejönni a mindentudó elektronika nyüstölésébe, már vége is volt a ránk szánt időnek, kénytelenek voltunk kimerészkedni a forgalomba. Bátran vállaltuk a veszélyt.

A sötét erő

Nyomás!

Nyomás!


A családi kombinak látszó vadállat orrában 2,8 literes V6-os blokk trónol. Persze nem lenne igazi Saab, – a harmincesztendős turbós jubileumról nem is beszélve – ha a motor lélegeztetéséről nem turbófeltöltő gondoskodna. Áldásos tevékenységének hála a járgány vezetője 280 lóerővel és 400 Nm-es nyomatékkal gazdálkodhat kedve szerint. Külön büszkék arra, hogy a turbós hathengeres kivitel akár egy komolyabb V8-as blokk teljesítményével is felér, miközben kisebb, könnyebb és gazdaságosabb is annál.

A Turbo X különleges, limitált szériában gyártott Saab-modell. Henry Fordtól kölcsönvett szemlélet szerint – “Nálam mindenki a kívánt színű kocsit
kapja, feltéve, hogy ez a szín fekete! ” – a Saab csúcsmodellje is csupán feketében, pontosabban a Jet Black-metál fantázianevű színben kapható. Akinek ilyen kell, kénytelen lesz ezzel beérni.

Formázás

Kiszedett szemöldök

Kiszedett szemöldök


Fényszórója apró, szelíden derengő LED-es kiegészítőt is kapott. Nagy kár, hogy ezt a poént a BMW már annyira régen lecsapta, hogy minden hasonló próbálkozás láttán az embernek önkéntelenül is a bajorok autói és azok fénykarikája jut eszébe. Ez alól talán az Audik elején pislákoló idétlen kis fénypöttyök a kivételek, de azok meg szimplán rondák. A Saabnál hátra is jutott valami a fényjátékból, így a kombinál különösen hangsúlyos tejüvegszerű plasztik bura ad egyedi ízt a kocsinak.

Odabent furcsa érzések küzdenek meg egymással. Ugyan minden a helyén van, bőr illata árad a kárpitból, extrák is akadnak bőven, az igazi prémiumérzet mégsem ragad magával. Minimálisra olvadt a vezetőt körbeölelő, repülőgépeket idéző műszerfal korábban annyira ünnepelt íve, de a műszerek formája, kivitele sem dobogtatja meg a pilóta szívét. Igazán kár érte. Mindössze a turbónyomás-visszajelző mutatója csempész némi sportos ízt a látványba.

Bőrös, de nem karaj

Bőrös, de nem karaj


Valami érthetetlen különbözőségi kényszerből fakadóan a világítás kapcsolója pont fordítva végzi a dolgát, mint más autógyárak modelljeinél. Logikusnak nem nevezném, de ha már így működik, nyugodtan felkapcsolhatná a fényeket, ha beindul a motor. Svéd márkánál nem is lenne szokatlan. A kézifékkar frappáns formája viszont telitalálat, ha nincs behúzva, szinte meg sem találjuk.

Kár, hogy a Saab presztízse, amely főként a komoly repülős múltból táplálkozott, mára már kissé megkopott. Pedig a turbómotorok és a rafinált összkerékhajtás miatt talán többet érdemelne.