VOR: ez most nem a Vörös Október Ruhagyár, hanem a Volvo Ocean Race rövidítése. A svéd autógyár másodszor névadó szponzora a földkerülő vitorlás versenynek, amelyet csak négy évente rendeznek meg.

Aki itt rajthoz áll, az nem lehet érzékeny gyakorlatilag semmire. Ketten-hárman osztanak meg egy hálózsákot és az összes ruhájuk vizes a sós párától. Mindez bagatell ahhoz képest, hogy egy jéghegy pillanatok alatt elintézheti a szénszál erősítésű műanyagból épített versenyhajót, és ilyenkor a legénység élete forog kockán.

Ehhez a végsőkig kimerítő versenyhez tartozik három Volvo modell, amelyek a végsőkig elégedetté teszik az embert. Mi az XC70-ből teszteltük a csak négy évente kapható Ocean Race kivitelt, de a V70-ből és az XC90-ből is létezik ilyen.

Némi beleérzéssel a tesztautó fényezése és az alumínium belső díszítőelemek színe felfogható óceán kéknek. Ezenkívül főként a szériában adott xenon fényszóró, tolatóradar és ezüst tetősín teszi Ocean Race modellé az alap XC70-et.

Igazi hajóskapitányi lehetőség az XC70 vezetése. Tekintetünk büszkén végigsiklik a komoly hosszúságú motorháztetőn, az átlagnál magasabb autó a hasznos és vagány műanyag védelemmel tekintélyt teremt magának. Nem kell tőle rettegni, de mindenhol tisztelik.

Azt nem tudjuk, hogy a hajókba szánt Volvo dízelek hol állnak abban a mezőnyben, de az új erőre kapott öthengeres ma a legjobb dízelek egyike. Hangja egyszerűen a szívünkig ér. A 185 lóerős motor a 400 Nm-es nyomatékkal az XC70-ben nem olyan egetverő, mint az S60-ban volt, de ettől még keményen megy.

Alapjáraton nem nehéz lefullasztani a motort, de ennek inkább az az oka, hogy a kuplungpedál erős rugója szinte leveti az ember lábát a pedálról. 560 000 forintért a hatfokozatú automata kényelmesebb választás, de a hatfokozatú kézi váltó is nagyon jó.


Az utastérben ismét örülhettünk a harmonikus eleganciának. Erőlködéstől mentes, nagy ívű belső, kulturált anyagminőségben előadva. A tesztautóban a TV-től a DVD-lejátszón át a bőrülésig temérdek felszerelés kényeztette az utasokat, mégsem kellett átrágni magunkat 500 oldalnyi kezelési útmutatón, hogy éljünk a lehetőségekkel.

Az XC70 belül váratlanul szűk, a hátsó lábtér gyengének számít a kategóriában. A csomagtartó viszont gyakorlatilag hibátlan. A Volvo minden apróságra gondolt (lehajtható védőrács, 12 voltos csatlakozó, megfordítható szőnyeg), emellett a tér is nagy.

Nem tudnánk pontos sorrendet felállítani, de ritkán találkozni olyan jó ülésekkel és üléshelyzettel, mint az XC70-ben. Az alacsony és feljebb nem is húzható fejtámlát kivéve tanítani való kényelemben és nyugalomban utazhatunk. Az összkerekes Volvo kombiban akkor sem kezd gyöngyözni a homlokunk, ha leesik a hó. A Haldex-kuplungos négykerék-hajtás helyettünk porciózza az erőt a tengelyek között. Az emelt hasmagassággal az autó némi erdőjárásra is alkalmas lehet, de ennek nem futottunk neki.

Havon az XC70 megnyugtató határozottsággal és biztonságban viszi a családot, de kikapcsolt menetstabilizálóval apuka keresztben is mehet vele, ha egyedül van. Az optikailag terepesített V70 nehézkes és biztonságos útfekvésű autó, a lehiggadt korcsoportnak való. A futómű éktelen hibája a tankhajókat idéző fordulókör.

12,7 millió forintból, az XC70 D5 Ocean Race alapárából a tesztautó még nem jönne ki, a képeken látható autó ára meghaladja a 14 milliót. Ebben az árkategóriában a fogyasztás nem elsődleges, de az autó ebben sem rossz. Nálunk 9 és 11,6 liter között fogyasztott, előbbi vegyes, utóbbi jórészt városi forgalomban adódott havas, hideg télben. A másik motor, a 210 lóerős benzines gyári adatok szerint harmadával többet fogyaszt a dízelnél és még többe is kerül 1,5 millió forinttal. Mivel a részecskeszűrős motor nem éget minket rákkeltőnek tartott koromfelhővel, nem vitás, hogy a dízel a nyerő.