Egy Mazda6 megvásárlásával a feltűnésre is igent mond az ember. Mindenhol alaposan megnézik az autót, formája érdeklődést kelt és nagy tetszést arat. Szemből vad és agresszív a Mazda6, autópályán nem kell kikényszeríteni, hogy lehúzódjanak a fontolva haladók, megteszik maguktól is.

A kerékjáratok olyan nagyok, hogy még a gyárilag rendelhető legnagyobb, 17 colos kerekek sem képesek megtölteni a sárvédők alatti űrt.

Jópofa húzás a műszerfali visszajelzőn a gyújtás ráadásával megjelenő Hello felirat. Minden kezelőszerv finoman működik, jó minőségi benyomást kelt. A tetőoszlopok burkolata műanyag, de a kapaszkodók csillapítottak. Szépek az illesztések, az összeszerelés alapos munkára vall. Az utastérben felhasznált műanyagok minősége közepes, a műszerfal és az ajtók tetejét borító puha fekete réteget kivéve.

9 fokozatban állítható az ablaktörlés intervalluma, ami magasan veri a szemfényvesztést mindenféle esőérzékelővel és automatikus ablaktörléssel. Szép a kilométerórát és a vele egyenrangú fordulatszámmérőt keretező krómcsík.

Kimondottan hosszú úton állítható tengelyirányban a kormány, ami már-már korszakos vívmány a jórészt a magasságában állítható volánoknál leragadó japán autók között. Az ablakok közül sajnos még mindig csak a vezető oldali fut le és fel egy gombnyomásra.

A feláras CD-lejátszós audioberendezés a kormányról kezelhető, innen működtethető a széria tempomat is. A tesztautóban gumi bütykökkel csúszásmentesített fém pedálokat taposhattunk, a bal lábnak járó taposó is alumínium.

Tágas a kesztyűtartó. A középkonzol tetején a GT csúcsmodellekben a navigációs berendezés képernyője húzza meg magát. A tesztautóban ehelyett plusz tárolókapacitást nyújtott ez a rekesz, de nem sokra mentünk vele, mert fedelének nyitását ügyetlenül oldották meg.

Jól néz ki a titán jellegű műanyag betétekkel feldobott középkonzol, benne az olasz autókat idéző kerek levegőkilépő-nyílásokkal, amelyekkel kitűnően irányítható a levegő útja. A fűtés-szellőzés is csupa kerek forgatógombbal szabályozható, mint a műszerfalba integrált, nehezen ellopható audiorendszer.

A belső térből kilóg az üléskárpit. Nem minőségével van baj, csak a sportos hangulatú autóhoz nem illik a bársonyos üléshuzat.

Hátul kedvező a belső szélesség, a lábtér jókora. Két 190 centis ember jól elfér egymás mögött. A lendületes tetőív szabta szűk ajtónyíláson magas utasok nehezebben szállnak ki és be. Nem kell égimeszelőnek születni ahhoz, hogy hajunk hátul a tetőkárpithoz érjen. A fejtámlák magassága is maximum 180 centis embereknek szól. Értékeltük a hatékony belső világítást, összesen négy lámpa ad bőséges fényt.

Elöl a négy irányba állítható kormánnyal bármely ízlésnek megfelelő üléshelyzet alakítható ki. A térkínálat a középkategóriás autóktól megszokottan tágas.

Kereken fél köbméteres a csomagtartó, a zsanérok nem lógnak be a térbe. A rakodónyílás mérete átlagos, az üléstámlák 60:40 arányban előrehajthatók.

Pohártartók elöl és hátul is vannak, a kartámaszban valamint két első ajtóban is. Ezeket azonban jobb nem használni, mert a Mazda6 olyan kanyarsebességre képes, amitől garantáltan cukros lében úszik majd az utastér.

Kanyarokkal tűzdelt, szűk országúton igazi tűzijátékot lehet rendezni a Mazda6-tal. A bikásan szóló és élénken felpörgő motor megadja az izgalomhoz elengedhetetlen sebességérzetet.

Az úttartás biztonságos, nagyon merészen be lehet szállni a kanyarokba. A széria ESP beavatkozása nem bántóan durva. Hasznos szerkezet, ha az ember nem akar semmit kockáztatni. Az élmény persze akkor teljes, ha kikapcsoljuk a menetstabilizálót. Ilyenkor sem vagyunk teljesen saját képességeinkre utalva, mert a tervezők nem áldozták fel a jóindulatot az agilitás oltárán. Terhelésváltásra ESP nélkül sem érzékeny a Mazda.

Élvezetesen terelhető az autó, a kormányzás pontos, megfelelő visszajelzést ad az útról. A tesztelt TE kivitelhez járó bőrbevonatú kormány jó fogású. Tetszett a direkt áttételezés, a két végpont között 2,7-et fordul a volán. A fordulékonyság átlagos, a fordulókör átmérője 11,5 méter.

Nagyon jó a lassulás, a fékek nagy sebességről is határozottan rántják le a tempót. Az 1,8 literes alapmodellnél nagyobb, 283 milliméter átmérőjű első féktárcsákat kapnak az erősebb modellek, a hátsó tárcsák átmérője marad 280 milliméter. Hegyi szerpentinen tempósan leereszkedve nem melegszenek el a fékek, megőrzik hatékonyságukat.

Az elöl kettős keresztlengőkaros, hátul többlengőkaros felfüggesztés fejlettségét a kiváló kanyarstabilitás mellett elért jó rugózási kényelem igazolja. 17 colos felnikkel sem döccen nagyokat az autó, keresztirányú úthibákra is jól reagál.

A komfortból autópályán sokat elvesz az intenzív motorzaj. Hosszabb úton túlzottan harsány a motor, ilyenkor az állandó fordulatszám miatt nem vérpezsdítőnek érezni a motorhangot, hanem tolakodónak. 160-nál 4500-on áll a fordulatszámmérő mutatója. A szélzaj jelen van, de eltörpül az országúton és városban élvezetes motorhang mellett. Az ülések jók, a vezetőé állítható deréktámaszt kapott.

Rövid áttételezésű, nagyon pontosan kapcsolható váltójával a Mazda6 sokkal jobban megindul annál, mint amit a kétliteres limuzinoktól megszoktunk. Az eddig tesztelt kétezres autók közül csak a Ford Mondeo mérhető hozzá.

Az izgalmas motorhangnak köszönhetően a kétliteres változat dinamikusabbnak tűnik a korábban vezetett 2,3 literesnél. A motor kiválóan harap, remekül veszi a fordulatot. A rövid váltóval kettesben 90-nél éri el a 7100-as leszabályozási fordulatot. Autópályán és országúton is megmarad az élénkség.

A Mazda6-ban egyetlen kiábrándító részletmegoldás van: a kocsikulcs. Az olcsó műanyag fejből kiálló tollat elnézve egy használt 323-asra tippelnénk a nyolcvanas évekből, ha nem tudnánk, melyik típushoz tartozik.

Egy középkategóriás Mazda mellett ma már sokkal inkább érzelmi okokból döntenek a vásárlók, de szigorúan a racionalitás talaján maradva is sok érv szól a Mazda6 mellett. A három év/100 000 kilométeres garancia a japán autók régi aduja a példás megbízhatósággal együtt, amit megelőlegezhetünk a Mazda6-nak is. Érdekes, hogy a gyertyákat elég 100 000 kilométer után lecserélni. Minden Mazdához jár a MES, ami egy japán autónál is megnyugtató. A kötelező szervizlátogatások évente vagy 20 000 kilométerenként következnek, az átrozsdásodás elleni garancia 12 év.

Városban a mért fogyasztás sajnos igazolta a 11,8 literes gyári adatot. Országúton és autópályán lepkeláb nélkül is 8 liter körül tartható a fogyasztás, ami nem rossz.

Kétliteres motorral nagyon “egyben van” az autó. Menetteljesítményei hozzák a külső sugallta sportosságot, az üzemanyagköltség elfogadható. A motorhang izgalmas, az ár kedvező: ha a fogyasztás nem elsődleges szempont, akkor a harmonikus kétliteres akár a szintén nem drága dízeleknél is jobb választás lehet.

Teszt: Mazda6 2.0i TE – Jól adagolt vadítás 1