A közlekedési kultúra napja: május 11.

2010 márciusában az ENSZ-közgyűlés több mint 90 ország – köztük Magyarország – kiemelt támogatásával elfogadta a „Cselekvések Évtizede a Közlekedésbiztonságért” 2011-2020 programot, mint az emberiség történelmének első világméretű közlekedésbiztonsági programját. A program a Föld valamennyi kontinensén 2011. május 11-én vette kezdetét a közlekedésbiztonsági kockázatok tudatosítása, a cselekvésre ösztönzés és az együttműködés fontosságának hangsúlyozása jegyében. Sajnos az utóbbi években hazánkban nem sokat javult a közlekedési kultúra, ezért úgy éreztük, hogy újra elő kell vennünk ezt a 2014-es cikket, amiben a legnagyobb bunkóságokat szedtük össze, amivel naponta találkozunk hazánk útjain. Reméljük, jövőre már nem tudjuk összerakni ezt a tízes listát, csak mondjuk ötöt, az már hatalmas előrelépés lenne.

A lista persze nem lehet teljes, de egy gyors brainstormingon az alábbi tíz, szándékos vagy csak oda nem figyelésből eredő suttyóságot szedtük össze, amelyek nélkül kellemesebb lenne az utakon az élet:

Jobbra tartás

Pár napja jelentettünk meg egy videót, amiben egy rendőrautó prezentálja azt a bunkóságot, hogy a 2x háromsávos, osztottpályás úton a középső sávban csetteg 70-80-nal. Meglepően sokan vették védelmükbe az autópályán bénázó rendőrt, ami nem is csoda, hiszen valamiért a magyarok mintha nagy számban rettegnének a külső sávtól, ahol a KRESZ-ben kimondott általános jobbra tartási kötelezettség és a lakott területen kívüli, párhuzamos közlekedésre alkalmas útra vonatkozó direkt szabályai szerint is lenniük kéne. Ezt tegnap hazafelé fotóztam az Egyesen ehhez a cikkhez:

Mitől félnek vajon a kedves autóstársak, a bokorban lapuló, ugrásra kész öngyilkos kisgyerek-terroristáktól?

Álló sor elé beállás

A kötelező haladási irány be nem tartása az objektív felelősség hatálya alá eső szabálysértés, 50 ezer forintos csekk jár érte az elkövető jármű tulajdonosának. Viszont a teli kanyarodósáv melletti végigcsorgás, majd a legelöl várakozó jármű elé befordulás csak záróvonal-átlépés, akár egy figyelmeztetéssel megúszható. De sokkal nagyobb bunkóság.

Az elfogyó sávban…

Az elfogyó sávban végigautózó be nem engedése, illetve az elfogyó sávon nem végigautózás is egy kutya. Sokszor mintha sértésnek vennék a közlekedők, ha valaki végigmegy egy elfogyó sávon, és a végén, indexszel be akar sorolni a másikba. De hát mi ezzel a baj? Belegondolva: nem az a problémás, ha valaki végigmegy egy elfogyó sávon, hanem az, ha sokan nem, és így értelmetlenül hosszúra duzzad vissza egy sáv, ahelyett, hogy kettőt töltenénk fel és a végén becipzároznánk.

Elfogyó sávból illik kiengedni legalább egy járművet magunk elé, még akkor is, ha az egy nagy jármű

Gyalogosfröcskölés

Hát ezt igazán nem kell magyarázni, a direkt elkövetést pedig különösen indokolt lenne testi fenyítéssel büntetni.

Pocsolyába hajtani járda mellett igazi bunkóság

Rollin’ coal / Smoke charmin’

Redneck szórakozás Cummins-dízeles pickuppal az USA-ban, Bundesliga-frizurás parasztkodás Németországban mechanikus adagolósra visszaalakított VW-blokkal, és szerencsére nálunk is előfordul időnként a szánalmas menőzés, amikor feltekert füstcsavarral kormolják tele a vidéket az erre gerjedők.

Rollin' coal

Külön öröm, hogy még magyar rajongói klubja is van az elmebajnak, lehet például koromokádós pólót is rendelni :-( A smoke charm különben a füst báját jelenti, és hát tényleg nincs bájosabb egy amúgy szép autón, mint a csővég felett csupa mocsok far:

Smoke charm

Dohányzás a kocsiban

Angliában nemrég tiltották be az autóban dohányzást, ha gyerek is ül a kocsiban. A nemdohányosok régóta verik a tamtamot, hogy ha tilos a kocsiban telefonálni, egyes országokban navigációt programozni menet közben, akkor egy 8-900 fokon izzó, a szemet irritáló füstöt gerjesztő, az idegrendszerre ható drogot kibocsátó tárgy miért lehet a sofőr kezében és szájában?

Szerencsére egyre ritkább, de még belefutnak néha a nemdohányzók egy ilyen szituba

Mi a szerkesztőségben nem törünk pálcát a dohányosok felett, de semmiképp nem tartjuk szexinek, amikor a bagós sofőr a kárpitra, a műszerfalra és pláne az utasra fújja a füstöt.

Vértunkolás

Kevés idegesítőbb dolog van az utakon, mint amikor belefutunk egy dugóba, araszolunk pár percig, aztán kiderül, hogy azért kellett 20-szal cammogni három kilométert, mert mindenki lelassít, hogy jól megnézhesse magának az út szélén betétlapot töltögető összekoccanókat vagy az autópálya túloldalán épp mentőkocsiba lapátolt peches motorost.

Sokszor kell látszólag ok nélkül lassítani a sztrádákon, aztán kiderül, hogy az ok: mindenki lelassít, hogy megbámulhasson egy koccanást

A begyorsítók

Nagyon divatos, egyszersmind borzasztóan veszélyes jelenség bizonyos kevésbé tudatos, vagy éppen túl öntudatos magyar autósok körében manapság, hogy bár képesek bealudva 60-nal követni egy IFA-t perceken keresztül, vagy csak úgy, ok nélkül andalogni 80-nal, amikor előzni kezdi őket valaki, azonnal rálépnek a gázra. Gyakran találkozom olyanokkal, akik láthatóan direkt akarják megakadályozni, hogy megelőzzem őket, bár jól elvoltak a saját tempójukban, amíg valaki nem merészelt gyorsabb lenni náluk. És még többen vannak olyanok, akik mintha csak feleszmélnének, amikor melléjük ér egy autó hátulról: ja tényleg, mehetnék én is gyorsabban, és mintegy öntudatlanul lépnek rá a gázra, miközben mellettük vagyok.

Ha előznek, a KRESZ szerint is tilos akadályozni az előzést, mondjuk gyorsítással

Mindkét csoportnak üzenem: veszélyes és tilos, amit tesznek, a KRESZ 34. paragrafusa szerint: “Az előzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.” Vagyis, ha esetleg jönnének szembe, és az előző az előzött gyorsítása miatt nem tudja befejezni az előzést, eléggé jól védhető helyzetben lesz a bíróság előtt, ha esetleg árokba löki a rágyorsítót a frontális ütközés elkerülése érdekében!

Összevissza sebességgel autózni

“Na, ez is elrontja a tempomatomat”, szoktuk mondani, amikor a sztrádán bejön valaki a belső sávba sort előzni, aztán lelassul 120-ra, visszagyorsít 140-re, majd megint kigurul 110-ig, ki tudja, miért. Jogszerű, csak idegesítő, amikor valaki nem tartja a sebességet, léccilécci, próbáljon mindenki azonos tempóban nyomulni, pláne, ha zsúfolt az út és nem lehet előzni!

Mereven előrenézni szitu után

Beszorulsz a kereszteződésbe, és megindul a keresztforgalom? A zebrán kellett megállnod és jönnek a gyalogok? Véletlenül bevágtál a körforgalomba valaki elé? Elbambultál és átcsorogtál a másik sávba, ahonnan rád dudáltak? Semmi baj, mindenkivel megesik. Velem is. Ilyenkor ránézek arra, akivel akaratlanul kicsesztem, és elnézést kérek tőle. Vagy, ha közösen rontottunk el valamit, rámosolygok: Bocs, emberek vagyunk, de azért szép az élet! Egy dolgot nem csinálok: nem nézek mereven előre, nem próbálok úgy tenni, mintha épp egyedül lennék a világon, és nem létezne, akinek kellemetlenséget okoztam.

Sokan kerülik a szemkontaktust, pláne, ha épp hülyeséget csináltak. Biztos ők azok, akiknek gyerekkorukból maradt meg a Neménvoltam-mantra, baj esetére

Ez ilyen gyerekkorból visszamaradt reflex lehet: jaj, bajt csináltam, akkor úgy csinálok, mintha nem én lettem volna, hátha nem veszik észre! Pedig a felnőttkor alapvető követelménye a mindenkori felelősségvállalás, az autóvezetésnek pedig ez szükségszerű velejárója. Aki egy benézett lámpaváltás után nem mer az őt kerülgető gyalogosokra nézni, mit csinál majd, ha netán elcsap egy gyalogost vagy biciklist? Otthagyja segítség nélkül, és azt mondja majd, hogy “Borznak hittem”?