Az 1/1975. KPM-BM Együttes Rendelet, magyarul KRESZ számtalan toldás-foldáson ment át az elmúlt csaknem negyven év alatt. Nem csoda, hogy akad benne ellentmondás, kisebb-nagyobb zavar bőven. Tíz érdekes anomáliát gyűjtöttünk össze a közlekedés hatályos szabályrendszeréből.

1, Egyenletes tempóval autózni tilos

Régi vesszőparipánk, hogy nincs rendjén a táblás sebességkorlátozások rendszere, ha a az általánosan megengedett tempónál nagyobb sebességről van szó. Ugyanis hiába van 70-es tábla végig a Budaörsin, Szentendrein, Nagykőrösin, minden kereszteződés (leágazás, becsatlakozás) előtt le kell(ene) lassítani 50-re, hiszen a kereszteződések kezdete a KRESZ szerint mindenképp oldja a korlátozást, akkor is, ha az magasabb tempóról szól.

Ezeken a nagy forgalmú utakon elvileg állandóan lassítgatni kéne

Jobb helyeken ezt valahogy sikerül áthidalni, az osztrákoknál a vidéki utakon például nagyon jellemző a település főútján egy 70-es tábla behajtáskor és egy 70-es kihajtáskor, ami azt jelenti, hogy a főúton végigtekerhetünk 70-nel.

2, Autóval tilos autózni

5.§ (1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, (…) d) amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi. Szóval esetleg elektromos autóval használhatjuk az utakat, mert ugye egy benzines vagy dízel jármű szükségszerűen szennyezi az út (és tartozékai) környezetét.

3, Még mindig kell a H-matrica

4.§ (6) A külföldre távozó magyar rendszámú gépjárművet – a “H” betűt feltüntető – államjelzéssel kell ellátni. Akárhogy is nézem, logikailag ez azt jelenti, hogy hiába van ott a rendszámon a H betű, még egyet kell biggyesztenem az autóra. Azt hittük, ezt a részt már kifejlesztették a KRESZ-ből, de ezek szerint nem.

4, Pados első ülésed van? Megszívtad

46. § (3) A gépkocsi első ülésén csak egy személy szállítható. Nincs mese, itt csak a sofőr és egy utas ülhet:

Itt csak ketten ülhetnek a magyar KRESZ szerint

5, A láthatatlan rokiparkolók

“A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla (115. ábra) vagy külön jelzőtábla (115/a. ábra) jelezheti”, valamint A 17. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kiegészítő tábla ábrája (115. ábra), amely a mozgáskorlátozottak gépjárművei részére fenntartott várakozóhelyet jelöli, útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.”, írja a KRESZ.

-hető, -ható: ennek a szedett-vedett megfogalmazásnak és a mozgáskorlátozott várakozóhelyen jogosulatlanul várakozásért járó ötvenezres bírságnak az az eredménye, hogy temérdek jóhiszemű autóst büntetnek meg igazságtalanul. A rokiparkoló táblája hol a tábla után, hol előtte jelez kijelölt várakozóhelyet, néha egyetlen apró tábla a 2×2 kocka közepére szúrva négy helyet is jelez a bevásárlóközpont parkolójában. A tábla nélküli felfestés pedig számos parkolóhelyen kopott, vagy esőben alig látható – a közteresek pedig büntetnek rendületlenül. Sokkal jobb lenne, ha tábla és felfestés egyaránt kellene a mozgássérült parkoló kijelöléséhez.

6, Egyirányú úton szembe biciklizés

Talán a legnagyobb vitát kiváltó KRESZ-módosítás volt az utóbbi években, miszerint “17. § (3) Ha az “Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák (…) alatt elhelyezett kiegészítő táblán (…) kerékpárt mutató ábra jelenik meg:

a) az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva a kerékpáros,

(…)a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.”

Mi itt most nem amiatt hőbörgünk, mert nyilván innentől a biciklisek 90%-a úgy tudja, hogy ő mehet az egyirányúban is, amerre csak lát, mert bemondta a rádió. Inkább a módosítás talán kevesek által kiszúrt, érdekes aspektusára mutatnánk rá. A szembebiciklizést engedő utcákban (ilyenből már több mint 170 darab van Budapesten) a normál behajtási iránnyal szemben is ki kell rakosgatni a macisajtokat, STOP-táblát, sőt: kötelező haladási irány táblát, különben kihajtáskor jobbról a biciklinek lenne elsőbbsége, akikre ugye senki nem számít az egyirányút keresztező utcában. Viszont emiatt az ilyen egyirányú utcák közepén semmi nem jelzi, hogy egyirányú utcában vagyunk. Ismeretlen terepen már velem is előfordult, hogy egy udvarról simán elindultam a forgalommal szemben, hiszen az utca végén ott az Elsőbbségadás kötelező, tehát nyilván nem egyirányú az utca (és pár órányi ügyintézés, vásárlás után a fene sem emlékszik, milyen utcába is hajtott be egykoron). Itt egy példa: egyirányú utca, csak biciklis szembeforgalommal:

Behajtani tilos, kivéve a gyevi biciklist

Viszont ezt látjuk az utca közepéről – honnan kéne sejtenünk, hogy nem indulhatunk el a rossz irányba?

Vasárnap délután, ha nincs semmi forgalom, itt nem nehéz szemben elindulni az egyirányúban - hisz ott a tábla a végén, hogy merre kell kihajtani

7, Gyermekek 30

26.§ (6) Ha a 16. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott jelzőtábla (84. ábra) alatt a 97. ábra szerinti kiegészítő jelzőtábla alkalmazásával távolságot jelöltek meg, akkor az így megjelölt útszakaszon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A kiegészítő jelzőtábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás csak meghatározott időszakra érvényes.

Na de most tényleg, ezzel a szabály-betoldással (talán idén májusban) csak azt sikerült elérni, hogy lett egy tuti buktatókérdés az elméleti KRESZ-vizsgára és pár száz helyet kijelölni tuti pénzbeszedésre traffipaxozáshoz. Ember nincs, akinek egy háromszögletű tábláról eszébe fog jutni, hogy lassítson – ha lassítani kell egy útszakaszon, tessen’ sebességkorlátozó táblát kihelyezni az út kezelőjének, ez a megoldás.

8, Csak a lassú bicikli tartson jobbra

25.§ (2) Lassú járművel, állati erővel vont járművel, kézikocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.

Ebből a paragrafusból a biciklislobbi nyomására került ki, hogy kerékpárral is a jobb szélen kell tekerni. No de hát a kerékpár többnyire egy lassan haladó jármű, ahogy a lovaskocsi is – ha én lennék a király, e szabály első felét, a valamint-tal bezáróan kidobnám a francba. Lassan haladó járművel tessék jobbra húzódni és kész, minek kell ezt bonyolítani?

9, Hiba a mátrixban

48. § (9) A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen járművel csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a járművezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.

Maga bolond, maga bolond, hogy mindent kétszer mond, mindent kétszer mond? Arra gyanakszom, a törvény fogalmazása során két változat születhetett valamikor, aztán egyszerűen elfelejtették kitörölni valamelyik félmondatot, és mindkettő bennmaradt a végső változatban. Vicces a bekezdést olvasni, olyan érzés, mint Neónak lehetett, amikor kétszer ment el előtte ugyanaz a macska.

10, A lámpát tilos bekapcsolva tesztelni

45. § (2) Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.

Viszont: 5. § (2) A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát – az adott körülmények között indokolt módon – ellenőrizni.

Egyrészt: miért? Miért ne égethetném a ködlámpát egy álló autón? Másrészt (és ez azért, valljuk be, tényleg nagyon vicces), hogy ellenőrizze szegény autós elindulás előtt a világítást, ha nem kapcsolhatja be, amíg el nem indul? (Lehet még rugózni azon, hogy csak a telephelyről elinduló autóról van szó az 5.§-ban, no de akkor aki rendszeresen utcán parkol, nem köteles ellenőriznie az autója állapotát soha?)

A KRESZ itt érhető el online, érdekes olvasmány a hosszú téli estéken.