Péntek délelőtt (március 28-án) hivatalosan is átadták a budapesti négyes metrót. Vonalának hossza 7,4 kilométer, és összesen 10 megálló fogadja az utasokat a Kelenföld vasútállomás, és a Keleti pályaudvar között. Budapest metró-, és földalatti tömegközlekedési hálózata (39,4 kilométer) meg sem közelíti a világ leghosszabb vonalainak hosszát, amiket most összeszedtünk nektek.

10. - Párizs - Franciaország fővárosának metróhálózata 16 vonalból áll, amelyek főleg föld alatt haladnak, és teljes hosszuk eléri a 211 kilométert. A rendszer, amely Párizs egyik jelképévé vált, híres kiterjedt belvárosi útvonalhálózatáról, és a szecesszió által befolyásolt homogén építészeti stílusáról. Ma a metró naponta 4,5 millió utast szállít, 297 állomást üzemeltet, melyek közül hatvankettőt több vonal is érint.

9.- Kanton - 1997-ben alapították a kantoni metróhálózatot, ami már 232 kilométeres szakaszon szállítója az utasokat. 8 vonalon 144 állomás működik. A tervek szerint 2020-ra 600 kilométerre szeretnék bővíteni a kínai Kuangtung tartományban lévő, Kanton városi metróhálózatot.

8.- Madrid - A madridi metró a spanyol főváros legfontosabb közlekedési eszköze, az első vonal 1919. október 17-én nyílt meg az utazóközönség előtt. A szakasz 8 állomással rendelkezett, és 3,5 km hosszú volt. A bővítés azonban hamarosan megkezdődött. A spanyol polgárháború idején egyes állomások menhelyként funkcionáltak. Mai teljese hossza 293 kilométer.

7.- Tokió - Ez a rendszer a világ legforgalmasabb metrója, amely két hálózatból áll. Az egyik a Tokiói Metró rt., amely egy magánkézben levő vállalat, a másik a Toei metró, amely a városi önkormányzat kezében van. Az Tokiói Metró rt. magánvasút jellegű cég, és 9 vonalat üzemeltet, melyből 2 kivételével mind össze van kötve az elővárosi magánvasutak vonalaival, és a szerelvények így kijárnak messze az elővárosokba, az elővárosi vonatok pedig be a metróalagútba. A Toei Metró a "város cége", és azt a négy vonalat építette meg és üzemelteti. Ezen kívül ők üzemeltetik az egyetlen megmaradt tokiói klasszikus villamosvonalat, és a városi buszokat. A két metróvonal hossza összesen 310 km.

6.- Moszkva - A világ második legsűrűbben használt földalatti vasúthálózata - egy átlagos hétköznapon 9 millió utas használja. A rendszer teljes hosszúsága 317,5 km, 12 vonalán 188 állomás található. A vonalakon 4500 kocsi közlekedik (500 vonat), az átlagos sebesség 41,55 km/h, a szerelvények 90 másodpercenként járnak. A moszkvai metró híres a szocialista realizmus művészetének darabjai által díszített állomásairól.

5.- New York - A New York-i metró a világ egyik legtöbb viszonylatot számláló metróhálózata. Összesen 468 állomása van, és azon kevés közlekedési eszközök közé tartozik, amelyen az üzemidő non-stop, az év 365 napján. Utasszám tekintetében csak a 10. legforgalmasabb hálózat a világon. A metróvonalak közel 40%-a a felszínen fut, nagy részük magasvasút. A föld alatti hálózat hossza körülbelül 370 kilométer, de ha felszíni, és magasvasút útvonalakt is beleszámoljuk eléri az 1355 kilométert.

4.- London - A londoni metró (angolul London Underground) az angliai fővárost és néhány szomszédos területet (Essex, Hertfordshire és Buckinghamshire) tizenegy vonallal kiszolgáló, teljesen villamosított metrórendszer. Ez a világ legidősebb metrója, 1863-ban alapították. A helyi lakosok a metrót "the Tube" ("cső") néven emlegetik az alagutak henger alakú formája miatt. A metró 268 állomást szolgál ki, és 408 kilométeres pályán futnak a szerelvények. 2005-2006-ban 971 millió utas, 2006-2007-ben pedig a metró történetében először, több mint egy milliárd ember utazott a londoni földalattin, ezzel Európa harmadik legforgalmasabb metróhálózata a párizsi és a moszkvai mögött.

3.- Peking - 16 vonallal, 446 kilométeres hálózattal és több mint 250 állomással rendelkezik, az átlagos utasforgalom 7,56 millió fő naponta (a csúcs 8,69 millió utas volt). A hálózat folyamatos fejlesztés és bővítés alatt áll, 2015-re összesen 19 vonalat terveznek 561 kilométeres hálózaton. A fejlesztések költsége meghaladja a 200 milliárd jüant (meg sem próbálom forintosítani).

2.- Sanghaj - Sanghajban 16 metróvonal üzemel 567 kilométer hosszban, amivel a világ második leghosszabb hálózata. Az 1993. május 28-án megnyitott hálózatot a tervek szerint 2020-ig 887 kilométer hosszúra akarják fejleszteni. Ekkor a tervek szerint már 22 vonal lesz. Minden állomás stílusában különbözik egymástól, így harmonizálnak a felszíni környezettel. Az állomások falfestményei a sanghaji kultúra művészeti értékeit mutatja be. A metrószerelvények 6-8 kocsiból állnak. Átlagos befogadóképességük kocsinként 310 fő. A szerelvények teljes hosszúságukban átjárhatóak, klimatizáltak, a legnagyobb sebesség 80 km/óra.

1.- Szöul - A szöuli metró a világ leghosszabb földalatti hálózata, a maga 975 kilométerével. A 19 vonalból álló rendszer napi utasforgalma meghaladja a 6,9 millió főt. A szöuli metróhálózat első vonalának építése 1971-ben kezdődött, japán gazdasági és technikai segítséggel. Ázsiában Japán és Kína után Dél-Korea lett a harmadik ország, amelyik metróépítésbe fogott.