Van, aki ma is úgy emlegeti az Év Autója díjat, mint az autózás Oscarját – és azért van is benne valami. Mégiscsak a legrégebbi ilyen jellegű díj, és feltehetően a zsűri nemzetközisége is garantál valamiféle objektivitást. Egyébként az, hogy a legrégebbi, az nem teljesen állja meg a helyét. Nyomozásom eredményeként kiderült, hogy először díjalapításra az amerikai Motor Trend magazin gondolt még a múlt század ötvenes éveiben.

Gajdán Miklós, az Év Autója díj zsűri magyar tagjának kedvencei

Gajdán Miklós, az Év Autója díj zsűri magyar tagjának kedvencei


Valószínűleg értesült erről a díjról Fred van der Vlugt útr is, a holland Auto Visie autósújság szerkesztője, aki úgy gondolta, tovább lép egy lap kereteinél. Az ő által, 1963-ban alapított, és így idén ötvenedik születésnapját ünneplő Év Autója díj, ezért inkább csak abban első, hogy kilépett a nemzetközi színtérre. Van der Vlugt úr már a kezdetek kezdetén kilenc országból 26 újságírót gyűjtött maga köré, hogy a díj súlyát megalapozza.

Az alapító újságok között – természetesen az Auto Visie mellett – Európa legrangosabb újságjai sorakoztak fel, így az angol Autocar, a spanyol Autopista, a francia L’Automobile, az olasz auto, a német Stern és a svéd ViBilagare. Utóbbi szakértelméről csak annyit, hogy annakidején ők voltak, akik fényt derítettek az első A-oosztály felborulási hajlamára.

Időközben Európa térképe kicsit átalakult, a volt szocialista országok is bekapcsolódtak az öreg kontinens áru- és autókeringésébe, így azóta már 22 ország 58 szakújságíróját tömöríti az Év Autója díj. Taggá vált Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Oroszország és Szlovénia mellett Magyarország is. Szlovákia, Horvátország továbbra sem képviselteti magát, a román tagságot pedig azért szüneteltetik, mert újságírójuk nem tartotta magát a díj szabályzatához.

Mert szabálynak lennie kell, többek között azt is rögzíti, hogy milyen szempontrendszer szerint kell a zsűritagoknak a kétfordulós választás során szavazni. Ilyen például a praktikum, a tetszetős külső, a környezetbarát működés, a jó vezethetőség, de az is, hogy mennyiért kapható el az adott típus (milyen széles tömegek számára elérhető) és az is, hogy mennyi új műszaki megoldás található benne. Utóbbi feltétel néha érdekes – sokak szerint vitatható – eredményhez, azaz győzteshez vezetett. Ilyen volt például az 1974-es év díjazottja, a Mercedes-Benz 450S, amely elsősorban műszaki tartalmával nyerte el a zsűritagok tetszését. És most nézzük a többieket!

Abból az alkalomból, hogy idén ötvenéves Év Autója díj, az elmúlt fél évszázad nyertesei közül kiválogattam azt a tízet, amelyik – szerintem – a leginkább méltó a figyelemre. Persze a hálátlan utókor kritikus szemével próbáltam eleget tenni a kihívásnak.

1966 Renault 16. A hatvanas évek közepén, amikor az autók többsége még négyajtós karosszériával és hátsókerékhajtással jelent meg, szinte forradalminak hatott a Renault 16-os az elsőkerék-hajtásával és az utastér hátsó részének raktérré alakítását lehetővé tevő ötajtós karosszériakialakításával. 98 ponttal, magabiztosan nyert a technikai újdonságok sorát felvonultató, 81 pontos Rolls Royce Silver Shadow előtt


1967 Fiat 124. Ismét egy hátsókerék-hajtású, hagyományos felépítésű típus, de a mendemondák szerint ennek kellett nyernie, mert a tömeges autógyártásba fogó szovjetek csak Év Autóját szerették volna gyártani és titkon egy olasz modellt szerettek volna, mert Olaszországban akkor előretörőben voltak a baloldali pártok. Vagy igaz, vagy nem, mindenesetre a Fiat 124 volt az alapja minden Zsigulinak és Ladának


1968 NSU Ro80. Új műszaki megoldások tömegét hordozó autó. Wankel motor, elsőkerék-hajtás, automatikus kuplung, s ráadásul tágas, hatalmas a csomagtartója és kiválóan vezethető. Ideális Év Autója. Az már csak a használat során derült ki, hogy a világrengető újdonságként beharangozott, csak körben járó dugattyújú Wankel motor sokkal többet fogyaszt, mint a hagyományos ide-oda szaladgáló dugattyújú hagyományos motorok, az élettartama pedig nem több 40 000 kilométernél...


1985 Citroen CX. Tágas, kényelmes autó hidropneumatikus rugózással, elsőkerék-hajtással, és űrkomp szerű megjelenéssel. Az akkori Ford Granadák, Opel Rekordok és társaik mellett teljesen előremutatónak hatott, de azért lehet, hogy elődjének, a DS-nek az érdemeit is nála írták jóvá a zsűritagok. A CX a VW Golf előtt nyert 326 ponttal 261 ellenében...


1978 Porsche 928. Sem előtte sem utána sportkocsi nem nyert Év Autója díjat. A 928-as kivételes sikerét annak tudták be, hogy a zsűribe meghívtak amerikai újságírókat is. Akik kicsit másképp nézték az autókat, mint európai kollégáik. Az amerikai, európai és japán Év Autói között azóta sincs összhang. Más piacok, más szokások.


1983 Audi 100. Egy legendás kor legendás típusa - Audi szemszögből mindenképpen. Ez volt az a kor, amikor az Audi a quattróval, amelynek kormány mögött Walter Röhrl ült, sikert sikerre halmozott a rali világbajnokságban. Az Audi 100-asból is kínáltak quattrót és ezzel a 100-assal debütált az Avant, amit ma lejtős háta miatt lehet, hogy Shooting Brake-nek neveznének


1985 Opel Kadett. Szép formájú, praktikus, és kedvező ára miatt tömegek számára is elérhető. Igazán semmi kimagaslót nem mutatott az Opel Kadett E - csak éppen nagyon jól használható autó volt. 326 ponttal győzött a 261 pontos Renault 25, és a 191 pontos Lancia Thema előtt


1997 Renault Mégane Scenic. Újabb kategóriateremtő autó, és megint a Renault-tól. A Mégane Scenic volt az első alsó-középkategóriás egyterű, majd ennek nyomán a többi márka is kijött a sajátjával. Egy kategóriával feljebb korábban az Espace tette korábban ugyanezt, de az nem kapott Év Autója díjat


2005 Toyota Prius II. Toronymagasan 406 ponttal nyerte el a 2005-ös Év Autója díjat a Prius második generációja a 267 pontot kapott Citroen C4 előtt. Sokan úgy vélik, már az első Prius is megérdemelte volna a díjat, csakhogy hiába volt a világ első hibridhajtású autója, ha nem volt igazán praktikus és sokba került. A második generációra rendeződtek a problémák...


2011 Nissan Leaf. A világ első teljes értékű elektromos hajtású autója. Hipermodern technika, és - menet közben - zéró károsanyag-kibocsátás. Egyes zsűritagok ezt nagyra értékelték, míg mások az alig kilenc ponttal lemaradt Alfa Romeo Giulietta mellett érveltek - még utólag is. Ennek ellenére 2012-es Év Autója díjat újra egy benzin-elektromos hibrid hódította el, a Chevrolet Volt/Opel Ampera. És 2013-ban...

Természetesen 2013-ban is győztest hirdet a zsűri, március 4-én kiderül, hogy a döntőbe jutott nyolc modell közül melyik a legjobb.