Teszten a legdrágább Renault Mégane

Teszt: Renault Mégane Coupé-Cabriolet Dynamique 2,0 dCi 160

Hírszerkesztőként az embernek kevés ideje jut a tesztautókra, de van, hogy elcsábul. Engem például a kabriók vonzanak. Elsősorban a roadsterek, de két gyermekkel az már szóba sem jön egy hétvégén. Egy négyüléses kabriót azonban szívesen próbálok, akár hosszabb ideig, mint most ezt a fehér Mégane CC-t.   


Utolsóként CC

Teljessé vált a Renault Mégane család, miután megérkezett a modell nyitható tetős változata. Ezúttal is kupé-kabriót készített a Renault, azaz fémtető védi rossz időben az utasokat. Vagyis mégsem, hiszen a Mégane CC teteje - elődjéhez hasonlóan - nagyrészt üvegből készül.

A két részben összecsukható, 75 kilós tető üvegfelülete megközelíti az egy négyzetmétert, így zártan is nagyon kabriós a Mégane, fényben úszik az utastér. A napsütés ellen az elöl ülők rolóval védekezhetnek, sajnos a hátul utazóknak nem jutott árnyékoló.

21 másodperc alatt nyílik

Zárt tetővel a keménytetős kabriók általában kissé esetlenek. A megoldás: nézzen ki úgy bezárva is, mintha nyitott volna. Ezt a Renault úgy oldotta meg, hogy a tetőkeretet feketére fényezték, míg az A oszlop ezüstszínű. Látványra meggyőző.

A tetőt a nyitómechanizmussal kompletten továbbra is a Karmann szállítja a Renault-nak. A nyitás egyszerű, egy gombot kell nyomni és a fedél 21 másodperc alatt elbújik a csomagtartóba, 211 liternyi helyet szabadon hagyva az amúgy 417 literes térből.

Nem fenyegeti a fejet

Az új CC-be könnyebb beszállni, mert az első tetőoszlop a korábbinál meredekebben áll. Hat centivel előrébb került a felső része, így kisebb az esélye, hogy belefejeljünk.

Az utastér kialakítása ízléses, sikerült jó összhangot találni a fémbetétek és a fekete részek között. Az mondjuk érdekes, hogy fémszínű részekből háromféle is került a kocsiba. A legszebb a fém kilincseké, a műanyagból készült szellőzők már kissé eltérő árnyalatúak, az utas előtti díszcsíkot még karcmintával is megbolondították.

Az anyagminőség jó, nincsenek zavaróan olcsó anyagok az utastérben, a műszerfal nagy része pedig egészen puha anyagból készült. Az ülésekért piros pont jár a Renault-nak. A francia autókban általában puha tömésű elemeket szerelnek, de ezek kemények, ráadásul sportosan nagy, feszes oldaltámaszuk is van.

Jóval nagyobb, de így sem tágas

A hátul ülők szerencséje, hogy az ülés alapmagassága nem túl alacsony, így a lábfejüket be tudják dugni az első ülés alá, legalább az elfér. Magam mögött (178 cm) jó társaságban pár száz kilométeres utazásra is vállalkoznék, de keleti kényelemről nem lehet beszélni, nagy terpeszben kell ülni.

Ha az elöl ülők hajlandók kompromisszumra, sokat javul a helyzet. Pedig az új Mégane CC 13 centivel hosszabb elődjénél, a tengelytáv is bővült közel kilenc centit.

A következő oldalon folytatódik a teszt, de előtte itt egy videó az autóról.

Mozgásban az új Mégane CC: