Teszt: Skoda Fabia RS - Tessék engem komolyan venni!

Kulcsszavak: Skoda, Fabia

"Ez tényleg RS?" - ez a kérdés napjába 612-szer hangzott el azok szájából, akik megpillantották Skoda Fabia RS tesztautónkat. Mi tagadás, ránézésre az autó valóban úgy néz ki, mint egy lakótelepi matrica-tuning verda. Elég mutatós ez a Fabia, a széles gumik, a látványos kerekek, a jól látszódó kipufogó és persze a csili-vili matrica mind-mind azt mutatja, hogy ez az autó erősnek akar látszani.

Csakhogy egy Skodából még ma sem néznek ki az emberek sokat. 100-ból 80-nak a Skoda név hallatán nem egy Superb vagy egy Fabia RS ugrik be, hanem egy 120-as, ami fortyogó hűtővízzel 42-vel evickél felfelé az érdi emelkedőn. Közben kalapos sofőrje mereven bámul előre, mintha a folyamatos szitkokat nem is hallaná.

Ezzel a csúnya emlékképpel sajnos még ma is meg kell küzdenie minden skodásnak. A Fabia RS-t sem hajlandók komolyan venni. Nem vette komolyan az a német rendszámos Volvo V40-es sem, aki hosszas villogtatásunkat jól látva sem volt hajlandó kitérni utunkból az M5-ös autópályán. "Csak egy Skoda! Mit akar ez?!"

Ez a "csak-egy-skoda" történetesen egy RS. Az RS-név igazából nem tudom, mit jelent, de az Octavia RS óta tudjuk, hogy rossz nem lehet. Abban az autóban sportos futóművet, laza megjelenést és 180 lóerős 1,8-as benzines turbómotort jelentett. A Fabia RS-ben is hasonló a kép. A futómű jelen esetben is sportosabb, mint az Eco-ban, a belső és a külső jelentőségteljes sportosításon ment keresztül, és a motortérbe is extra-dózist juttattak.

Ez egy 130 lóerős motorban testesül meg, ami nem mellesleg dízel. A dízel szót olvasva azonban ne tessék azonnal tovább kattintatni, ez a dízel már nem az a dízel. Most már nem illetlenség és marketingfogás sportos kocsiba gázolajos motort beleszerelni. A 130 lóerő mellett a 310 Nm-es nyomaték is nyomatékosítja gondolatmenetemet.

A motor nem működik kifejezetten kulturálisan. Hidegen-melegen csörög-zörög, jellegzetes dízeles ketyegése mindvégig hallható. Vibrációja azonban nem jelentős, a váltókaron és a kinyomott kuplungpedálon érezni némi masszírozó remegést. Egy röpke menet elég ahhoz, hogy ezeket a viselkedési problémákat megbocsássuk az autónak.

9,6 másodperc alatt gyorsul a Fabia RS 100 km/órára és 204 km/órás végsebességre képes. Ez önmagában még nem nagy szám egy sportos kisautótól, az a művelet viszont, ahogy ezt az egészet a Fabia előadja, lenyűgöző.

Egyesben magas fordulatot tartva érdemes startolni. Ha ügyesen játszunk össze a gázzal és a kuplunggal, akkor szép ívű kilövést tudunk produkálni, nem pedig hosszan elnyúló gumicsíkot. Ezt egyébként a kipörgésgátló is megakadályozza, a gáz elvételével.

1500-as fordulat alatt félelmetesen gyenge a motor, ilyenkor legszívesebben lelocsolnánk benzinnel és felgyújtanánk. 1500 és 2000 között már lecsitítja idegbeteg kedélyállapotunkat, mivel megnyugtató nyomatékadagjával egy 1,6-os benzinmotor szintjével mozgatja az autót.

Aztán 2000-es fordulat fölött nagyot változik a kép, és az én képem. Miközben szám széles vigyorra nyílik, a Fabia rakétát nyelt vízisikló módján lő előre. Végig a gázon állva gyorsan olvadnak egybe a leelőzött kocsik, miközben mi a dízelmotorok isteni adottságát, az óriási nyomatékot élvezzük. Egészen 4000-es fordulatig lehet élvezkedni, e fölé már fölösleges hajszolni a vasat. Az erő nem nő tovább, sőt 4500-nál nagy hirtelenséggel meg is szűnik.

Ha viszont még időben szúrjuk a következő fokozatot, nem törik meg a lendület, és a mi jókedvünk is tartós marad. Szerencsére a fokozatok kiosztása - mind a hat - jól eltalált, és a váltó sem veszi el a kedvem. Bár a kar fogása egy jól megtermett furkósbotéra emlékeztet, a könnyű kapcsolgatás és a rövid kulissza segíti a jókedvet.

Az a vicc az egészben, hogy teljesen mindegy, hogy mennyivel megyünk, az említett fordulatszám-tartományban minden sebességnél tép az autó. Ezért lepődnek meg sokan, amikor 160-as tempónál felvillan a tükörben egy "csak-egy-Fabia" fényszórója. A mi Fabia RS-ünk ennél a sebességnél is képes olyan alaposan megindulni, amire csak jóval nagyobb benzinmotorok képesek. Mindeközben az autó fogyasztásával sem volt baj, mivel használattól és bánásmódtól függően 7 és 10 liter közötti gázolajmennyiséget használt el a tankból.

Motorja mellett a Fabia RS futóművével is magához édesgette tesztelőit. Városban, és persze főként kátyús utakon nem az élvezet jut eszünkbe a Fabia RS-ről, mivel minden apró úthibát 10-szeres erősítéssel érzünk csontjainkon. Kanyarokban viszont áldásos a futómű keménysége, az autó stabilan tartja a kijelölt ívet.

Túlzásba vitt száguldozásnál enyhén alulkormányozott viselkedést mutat az RS, vagyis orrát csak módjával viszi ki az ívről. Gázelvételre - kikapcsolt ESP-vel - viszont belendíti a hátulját, ami jó játék. Kedvező vélemény alakult ki bennünk a fékről és a kormányzásról is, annak ellenére, hogy az elektromos szervokormány sportautóhoz képest túl könnyen tekergethető.

Belül már nem ennyire rózsás a helyzet. A sportülések az alsó és a felső testet is masszívan tartják, de a legalacsonyabb üléshelyzet is kakasülőnek tűnik. Zavaró volt a középkonzol túlzott egyszerűsége, viszont a fémpedálokkal és a félig fehér számlapos műszerekkel nem volt bajunk.

Sportos kisautónak nagyon jó a Fabia RS, dízelmotorja egyszerre tud nagyon erős és nagyon takarékos is lenni. Önmagában véve az 5,2 milliós ár elképesztően soknak tűnik egy erős kisautóért, de a hasonló kaliberű vetélytársak - Peugeot 206 RC és MG ZR 160 - hasonló összegért kaphatók.