Teszt: Saab 9-3 1.9 TiD - Sosem késő!

Ez tényleg egy Saab? - kérdezte édesanyám, mikor érte mentem az autóval. Elsőre nem értettem lelkesedését, bár a 9-3 valóban jó autó, de őt ez miért dobja fel?

Mint kiderült, a skandináv regényirodalom jeles műveiben a szerelmi jelenetek Saabok hátsó ülésén zajlanak, és most már volt milyen autót kapcsolni az olvasmányélményekhez.

A modern svéd regényírók alkotásaiban ezek szerint Saab típusokban lesznek egymáséi a szereplők, nem pedig mondjuk 245-ös Volvókban. Nahát. Amikor nem szerelmi fészekként, hanem sima autóként kell megállnia a helyét, a 2002-ben bemutatott 9-3-nak akkor sincs nehéz dolga.

Sikerült sok praktikus részletmegoldást belesűríteni a 9-3 utasterébe, az elegáns autók tervezői hajlamosak megfeledkezni hasznos apróságokról, szerencsére a Saabnál nem ez a helyzet.

Külön rostélyokon át áramlik a hideg-meleg levegő a hátsó utasokhoz, zsebet találunk az utasülés elején és az első ülések háttámláján. Jól kihasználható a váltókar előtti mélyedés, de ezeken kívül is elegendő rakodóhely van belakni az autót.

Összesen négy pohártartóból van esélyünk kilöttyinteni az italokat kanyarban, ebből az egyik Saab módra virtuózan kihajlik a műszerfalból, kettő a hátsó üléspadból jön elő.

Szerintünk nincs értelme három különböző kijelzőt elhelyezni a műszerfalon, jobb lett volna kicsit koncentráltabban közvetíteni az információkat. A kilométerórán 140-ig ritkábban, e felett sűrűbben következnek az osztások.

Egy csúcsmodellben a négy vakkapcsolót soknak találjuk a vészvillogó mellett a műszerfalon, ami Linear felszereltség esetén kevésbé zavart volna. Az anyagminőség jóindulattal közepes, egy prémiummárka nem is régen piacra dobott autójától jóval többet várnánk. A Volvo S60 vagy az összes német konkurens többet nyújt ebben a tekintetben.

Mivel a 9-3-ban nem domináns, sőt alig észlelhető az Opel Vectra rokonság, esetleg a pedálgumikat is jó lett volna megváltoztatni a német donortól való átvétel után, de ez egy elhanyagolható részlet.

Hosszirányban néhány milliméterenként követik egymást az osztások a sínen, amivel bármilyen lábhosszhoz nagyon pontosan beállítható a vezetőülés. A kormány magassága és mélysége is kellően tág tartományban szabályozható.

Magas embereknek is kényelmes a két első ülés, a fejtámlák feltűnően magasra kihúzhatók. Hátul maximum 180 centis utasokra szabták a térkínálatot, ennél magasabbaknak a feje nem fér el kényelmesen. A korlátozott lábtér miatt nemigen lehet lejjebb csúszni sem.

Alapjáraton és magasabb fordulaton is jól kihallható a dörmögő dízelhang, de a motor finoman jár, nem rázkódik bárdolatlanul és a 2,2 literes dízellel szemben dízeles orgánuma már nem zavaró.

A motor nem vérszegény az alapjárat közelében sem, de a középső fordulatszám-tartományban gyorsulva úgy száguld felfelé a mutató a kilométerórán, mintha a motornak nem egy 1,5 tonnás autót kellene gyorsítania.