Renault Latitude 3.0 dCi V6 - Alsóbb szintű luxus

Teszt: Renault Latitude 3.0 dCi V6 Initiale

Ebből a perspektívából nyújtja a legszebb látványt

Van abban valami megmosolyogtató, amikor egy középkorú házaspár alaposan megbámulja a Latitude-öt, és az első pillanatban megjelenő elismerő arckifejezést felváltja egy kis irigységgel kevert bosszankodás, amikor meglátják az autó harmincas éveiknek elején járó utasait.

Ezek szerint az autón a nagysága mellett látszik az ára is. Vagy csak az újdonság varázsa?

Koreából jöttem

Tény, akárhogy is hajtogatták a Samsung SM5 karosszériáját, nem teljesen sikerült levetkőznie a koreaiságát - amit a legtöbb Európának készülő koreai autó már rég megtett. Mindenesetre a formaterv inkább a középkorúak pillantásait vonzza, őket hidegen hagyja, hogy nem a legdivatosabb. Nem vesznek tudomást a hosszú, kissé esetlen orról, a széleinél kitaposott tornacipő módjára felfelé kunkorodó motorháztetőről és a hosszhoz képes rövid tengelytávról. Megvan a klasszikus hármas osztás - motortér, utastér, csomagtér -, itthon ez kell.
Francia belviszály

A V6-os dízellel szerelt Latitude nem kap ködfényszórókat

A konkurensek sokkal szebben be tudták csomagolni a technikát, igaz, ők gyaníthatóan magasabb költségvetéssel dolgoztak, mint a koreai testvér korpuszát felhasználó Renault. Így viszont a Latitude ára szépen alatta maradhatott az ellenfelekének.

Igaz, a háromezres dízellel szerelt kivitelt közvetlenül csak egy autó, a Citroën C5 3.0 HDi támadhatja, ugyanis ez a motorméret nem a középkategória sajátja. Eggyel feljebb kell keresgélni, ha egy V6-os dízel hangját szeretnénk hallgatni. Ugyan csaknem megegyezik az alapáruk, ám a Renault lényegesen bővebb felszereltséggel kényezteti tulajdonosát.

Keleti kényelem

Az természetes, hogy az Initiale változat minden manapság elvárható kényelmi kiegészítőt tartalmaz, a Renault azonban tovább ment. A bent ülők közérzetének javítása érdekében illatosítóval és levegőionizátorral szerelte fel az autót. No, ezekkel nem tudták belopni magukat a szívembe, hiszen én szeretem az új autók szagát, az ionizátor hasznosságát pedig nem bizonyította számomra semmi.
Engem az tett volna igazán boldoggá, ha az amúgy tágas utastérrel rendelkező autóban kényelmesen elfértem volna. A lábhellyel sem elöl, sem hátul nem volt probléma, nekem még a középkonzol sem nyomta a térdemet, mégsem éreztem magam jól a kormány mögött.
Pedig ez a Latitude pontosan a kényelmes utazásról szólna. A világos utastér, a bőrbe húzott ülések, az automatikus váltó ennek tökéletes alapjait képezhetnék.

Viszont hiába éreztem azt, hogy szinte hájjal kenegeti a hátamat a masszírozás, ha rövid az ülőlap, erős gyorsításkor pedig jól érezhetően hátrabiccen az egész vezetőülés. Jó lett volna, ha egy hét alatt találok egy ideális ülés-kormány beállítást, de képtelen voltam rá.

Túl csendes

Vessek magamra, ugye? Miért nőttem ekkorára? Ha csak 10 centivel alacsonyabb vagyok, most az utastérről egy hosszas ömlengést írok. Meg akkor is, ha nem megyek ki vele az autópályára. Mert azon kívül a Latitude olyan síri csendben utazik, ami komolyan meglepett. A dízelmotor hangja is az utastéren kívül marad - ráadásul indításkor sincs meg a klasszikus rotyogás -, csak akkor halljuk, amikor alaposan a gázra lépünk, de akkor azok a felhangok jelennek meg, amitől mosolyra húzódik a szám.

Autópályára érve is csak azért érezni hangosabbnak, mert korábban egyáltalán meg sem mukkant. Viszont az ekkor jelentkező szélzaj pontosan ezért zavaró.

Olyan nagyszerűen fölösleges a V6

A legdrágább Latitude orrába egy hathengeres, 240 lóerős dízelmotort gyömöszöltek, amihez egy hatfokozatú automata váltót kapcsoltak. Nyomatékból is van 450 Nm, mind az első kerekekre. Négykerék-hajtás kellene ide, mert néha nagyon megküzdenek a gumik tapadásért. Lássuk be, ezek a számok olyan teljesítményre utalnak, amelyre szinte soha nincs szükség!

Városban, országúton és autópályán is elvartyog alacsony fordulaton, minden szituációt megold csípőből. Igazán nagyokat csakis azért gyorsítottam, hogy halljam a motor hangját.

Felirat nélkül is könnyen felismerhető, hogy a legnagyobb motorral van szerelve

Padlógáznál vágja leginkább az ember képébe a váltó a tohonyaságát. Egy lassú busz mögé szorulva azt lestem, mikor ugorhatok egy sávval beljebb - ahol természetesen már azok száguldottak el mellettem, akik a záróvonalat átlépve jutottak oda -, és az autófolyamban egy üres lukat megpillantva nyomtam egy kövér gázt. Esküszöm, a gyorsítás megkezdéséig ekkora hatásszünetet még az alacsony fordulatról startoló Fiat Qubo sem tartott.
Normál körülmények között is igen megfontolt sebességgel kapcsolt a váltó, de legalább simán.

A nagy motor viszont szereti a gázolajat is. Városban stabilan 12,5 liter körüli fogyasztási értéket mutatott a fedélzeti számítógép, kis országúttal, sok autópályával az teszt átlaga 9,5 liter lett.

A hátulja nem megbocsátó

A fogyasztás azonban a futóműnél kevésbé érdekelt. Az autó ezzel a motorral kicsit orrnehézre sikeredett, ezért nem meglepő, hogy gyorsabban vett kanyarokban jelentkezett az alulkormányozottság, de a Latitude karakterét nézve ez egy lényegtelen szempont.

Sokkal fontosabb, hogy mennyire vasalja ki az úthibákat, mennyire zárja ki a kátyúkat. Nos, az úthullámokkal jóban van és az egyenetlenségek nagy része is észrevétlen maradt. Legalábbis elöl. Mert a hátsó futómű felől jól hallható dübbenések érkeztek. Egy-egy kisebb lukba hajtva viszont olyan érzés fogta el az embert, mintha kirántanák alóla a szőnyeget és az egyensúlyát keresi.

Az üresen 17 mázsás autó fékeit sem érheti kritika, meggyőző lassulást lehet velük elérni. Egyedül akkor éreztem harmatosnak a teljesítményüket, mikor a Mitsubishi i-MiEV után vezettem a Latitude-öt. A kis elektromos apróság ugyanis félelmetesen lassul, miközben tölti az akkukat. Persze, ez is egy olyan probléma, amivel a mindennapokban kevesen találkoznak majd.
Ez így nem

Ha magasabbak az átlagnál és mindenképpen olyan Renault-t akarnak vásárolni, amelyet ez a motor hajt, azt javaslom, üvegtető nélkül rendeljék! Ha mégis szükség van a felülről érkező fényre, várjanak még kicsit. Valószínű, hogy a nemrég bemutatott Samsung SM7 is megkapja a Renault-köntöst. Nem lehet véletlen, hogy nem az SM5-ből lett a Safrane.