Teszt: Opel Vectra 1.8 Etronic

Kockafej

Kulcsszavak: Opel, Vectra

Régi emlékek

Jó öt éve kezdtünk el autókat kipróbálni a vezessnél, és azóta legalább félezer különböző cikkel kövérítettük a teszt rovatot. Ha ennyi autó és idő után valami azonnal és egyformán élesen bevillan többünknek is, akkor az vagy csapnivaló, vagy világraszólóan jó autó kellett legyen.

Pár napja beültünk az időgépbe, és visszaugrottunk öt évet a most kifutó Opel Corsáig. Visszaemlékezve az ezerkettes tesztautóra, szinte csak a váltó nem tetszett benne, ami akkor is Easytronic volt.

Inkább a lovi

Nem volt tökéletes, mikor finoman csordogáltunk a forgalomban, és harsány visszaváltásaival akkor sem remekelt, ha hirtelen ki kellett ugrani az oszlopból. Kíváncsian vártuk, hogy egy nagyobb autóban és nagyobb motorral ugyanaz a megoldás vajon jobban beválik-e.

Nos, az autó ismét jól, az Easytronic pedig megint gyengén muzsikált. Automata váltóra leginkább a kényelem miatt érdemes áldozni, de ha csupán ez az egyetlen szempont, akkor jobb, ha az Easytronic felárát inkább jótékony célra költjük, esetleg tétre, helyre, befutóra.

Együtt az ember és a gép

Váltásnál úgy megtorpan az autó, mintha kedélyesen belefékeznénk minden kapcsolásba. Persze kitapasztalható, hogy mikor szeret váltani a vezérlés, és gázelvétellel is besegíthetünk a gépnek. Csak ilyenkor fordítva ülünk a lovon: mi dolgozunk a masina keze alá.

Aki ezen a szélességi körön nem tud meglenni automata Vectra nélkül, az a hatfokozatú hagyományos automatikus váltóra fizessen be, mert az tényleg kényelmes, és hozza azt, amit ezen a szinten elvárhatunk.

Automataként ismét leírtuk az Easytronicot, de mégis van némi értelme. Arra nagyon jó, hogy ne kopjon a bal lábunk és térdünk a sebességváltással. Kézzel a kart előre- vagy hátrafelé lökdösve szortírozhatjuk az áttételeket. Ilyenkor könnyedén kisimíthatjuk a szögletes haladást a váltást megelőző apró gázelvétellel, és valószínűleg gyorsabb a váltás, mint kuplunggal és manuális váltóval vitézkedve.

Mivel a belső szervei alapján ez is egy kézi váltó, nem veri fel a fogyasztást. Sokkal többet kocsiztunk országúton, mint városban, ezért a tesztfogyasztás csupán 7,6 liter lett száz kilométeren.

Lapozni könnyebb, mint váltani. Ismerkedjen meg a cikk második felével, amihez elég a kettesre kattintani!