Teszt: Opel Corsa 1.2 Enjoy

Buknak rá a nők

Amire az ifjúság harap

Most egy kicsit kihúzhatjuk magunkat: az Opel összeurópai mókakutatásában (Pan-European Fun Survey) mi magyarok is részt vettünk - egyetlen kelet-közép-európai országként. Összesen kétszáz debreceni, szegedi, pécsi, miskolci és budapesti fiatal nyilatkozott arról, hogy mi okoz nekik örömöt úgy általában. Rajtuk kívül még 1401 nyugat-európai kortárs felelt a Corsa bevezetése kapcsán feltett kérdésekre.

Szesz vagy szex

Ezek szerint leginkább a barátainknak örülünk, konkrétan annak, ha zenés-táncos helyeken múlatjuk velük az időt. Biztató jel, hogy a válaszolók a drogokra és a szeszre kevésbé buknak, mint a tengerparti szexre.

Az ifjúkori örömforrások közül veri az autózást a "partnerünkkel értelmesen eltöltött idő" (ez alatt bélyeggyűjtést vagy diótörést sejtsünk?), az ismerkedés, meg a vegyülés koncerteken és fesztiválokon.

Corsa D 1.2: itthon ez a lényeg

Vezetni viszont kicsit jobban szeretnek a 20-29 év közöttiek, mint mindenféle gúnyára szórni a pénzt. 82 százalék ikszelte be a csípem/nagyon csípem választ, amivel mi is így vagyunk. Kiválasztottunk hát két egyedet az itthon legfontosabb új Corsa tesztelésére. Jelen állás szerint ez a változat az ötajtós modell, ezerkettes benzines motorral. A kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében lehetőséget kapott Csilla, 25 éves csepeli szigetlakó és András, 29 éves kontinentális választópolgár.

Tényleg több

A Corsa D topikban is megy a vita arról, ugyan miben jobb egy Corsa a Swiftnél, amely ugyanannyiért erősebb, több benne az extra. Az az igazság, hogy a Corsa tényleg egy új kisautó-generációhoz tartozik, frissessége, mérete, viselkedése alapján tényleg többet tud, mint a szokványos kiskocsik.

Elég beleülni és fordulni vele kettőt. Nyomban bizalmat kelt, érezni, mennyire ott van az úton. Ritkán sikerül ennyire eltalálni egy futóművet. Az autó kezdettől fogva azt szuggerálja, hogy nem véletlenül jóval nagyobb és drágább az elődnél.

Itt más világba csöppenünk, ahol minden szép, jó minőségű és értünk van, ráadásul a Grande Punto rokonság alapján a Corsánál is kijött az öt csillag az Euro NCAP teszten.

Végre kapunk hosszirányban is állítható kormányt, kényelmes az ülés, gyorsan megtaláltuk helyünket az autóban. Ránk van szabva az egész, és a váltót kivéve minden jó benne, amivel autózás közben foglalatoskodunk.

Fűt, zenél, világít

Mikor Csillának jutott a vezetés, utasként is átéltem a nagyautós kiskocsi érzést. Ez egy felnőtt autó, kényelmes ülésekkel, elöl rengeteg hellyel, nem túl zajos motorral. A fűthető kormányt utoljára a Caddy Vaderben használtam intergalaktikus utazásokon, kisautóban ilyesmit még sosem láttunk. Elöl még ülésfűtés is kényeztette az embert, persze felárért, de a hátsóknak nem jutott ennyi plusz. Itt be kell érni közepes lábtérrel, amin nem is érezni, mennyivel nagyobb lett a Corsa.

80 lóerő: valaha sok volt

A 80 lóerős motor Csillának is kevés volt, és nem azért, mert megvadul a kormány mögött. Amíg nem kell sietni, és hamar felváltunk, csak annyit érezni, hogy erő sehol. Sebaj, majd padlógázra biztosan megugrik, mint Ruzsa Sándor lova.

De biza nem ugrik. A következő ötlet a fordulatszám, mindhiába. Az elődben még életteli motor minden lelkesedés nélkül forog, csak fent kap erőre némileg, de inkább zajos, mint élénk. Köszönöm, inkább ráérek, de csendben. A 8,9 literes tesztfogyasztás végképp túlzás ezért a produkcióért, inkább spórolnék egy dízelre.

És mit mond egy nő? A lényeg egy kattintásnyira van