Teszt: Nissan Navara 2.5D

El az utamból!

Kulcsszavak: Nissan, Navara

Legtöbbünket vonzanak a böszme nagy amerikai pickupok. Igazi macsóautók ezek, olyan szuperhősök járnak vele, mint Chuck Norris Texas Ranger. Külsőleg valami ilyesmi a Nissan Navara is, de annyival szerencsésebb, hogy elfér Európában is, és egy kitűnő dízelmotort szereltek bele. Ráadásul nem amcsi, hanem egy megbízható precíziós japán cucc.

Tetszett volna nekünk a hasonlóan erőteljes fellépésű Toyota Hilux is, de érthetetlen módon egyelőre csak egy 102 lóerős dízelmotort szerelnek bele. A Navara ezzel szemben egy 174 lóerős, 2,5 literes turbódízelt kapott, amivel nem csak vánszorgni, de a Hilux-hoz képest örülten lehet száguldani is.

Olyannyira jól szalad a Navara, hogy az óra szerinti 160-as tempó meg sem kottyan neki az autópályán, és még így is csak 10 liter körül fogyaszt, ami egy guruló tégla formájú szörnyetegtől egyáltalán nem rossz.

A teljesítmény és a forma kombinációja kihozza belőlünk az agresszív vezetőt, pláne, hogy az autópályán mindenki hanyatt-homlok menekül, amerre lát, mikor 180-nál megpillant bennünket a visszapillantóban. Sugárzik belőle az erő és a magabiztosság, félelmetes lehet egy személyautóban üldögélve.

A Navara 3 tonnát képes elcibálni maga mögött és 750 kilogramm a terhelhetősége, így nem csak egy betonkeverőt, hanem egy nagyobbacska hajót is nyugodtan utána köthetünk. Ha lehajtva hagyjuk a hátsó ólajtót, akkor akár egy quad is elfér a platón. Az ajtó bírja a strapát, és önmagában van vagy 100 kiló.

Nem igazán teherautónak, inkább szabadidőautónak hirdeti a Nissan a Navarát, aminek nagyjából meg is felel. Persze ez nem az a nyálverős, plázacica terepjáró, azoknál jóval nyersebb és öszintébb.

Ehhez képest meglepő, hogy nagy tempónál, végsebesség közelében is stabil a Navara, nem fütyül a tükör sem rajta. Jó az egyenesfutása, csak az éles kanyarokat kell elkerülnünk, azokat viszont messziről. A laprugó-merev tengely kombináció csak az apró útfelgyűrődéseken érződik - itt kellemetlen pattogásba kezd az autó, amúgy egész kényelmes.

A rugózásnál kellemetlenebb, hogy a Navarának irgalmatlan nagy a fordulóköre, napokon belül több ipszilont nyomtam le, mint az elmúlt néhány évben összesen. Ennek ellenére kifejezetten jól érezhető és átlátható a Navara, ami a magas üléspozíciónak és a szögletes formáknak köszönhető.

Alapvetően a hátsó kerekeket forgatja a 403 newtonméter, de a középkonzolról kapcsolható a négykerék-hajtás, a felező és a hátsó differenciálzár is. Mivel a hátsó tengelyre szinte alig jut a súly, semmiből nem áll kipörgetni kanyarban az abroncsokat, sőt, ha nem akarjuk, akkor is könnyen megesik velünk.