Teszt: Mire jó egy dízel kombi?

Teszt: Toyota Avensis 2.0 D-4D Sol

Kulcsszavak: cégautó, Frankfurti Autószalon, kombi, dízel, Toyota, Avensis

Mindent elnyel

Nevetséges próbálkozás volt megtölteni

Mivel idén, különféle okok miatt csak ketten indultunk el, hogy a Frankfurti Autószalonon próbáljuk kimazsolázni a legfontosabb, legérdekesebb témákat, a csomagtartó mérete nem okozott fejfájást.

A kombi Avensis 543 literes rakterének meg sem kottyant a mázsányi fotóscucc, a négy napra tervezett textilmennyiség, valamint a kábelek, töltők, számítógépek hada.

Tényleg mindent elnyelt

310 Nm: elég jól húz a kétliteres D-4D

Andrást, aki sok praktikus belső terű francia autót látott már, az Avensis mégis meg tudta lepni azzal, hogy a kesztyűtartójába lazán belefért a céges notebook. Nem holmi hitvány kis tízcolos kijelzőjű masina, hanem egy teljesen átlagos méretű darab.

A másik, nem mindennapos teljesítményt a könyöktámasz alatt rejtőző elképesztő méretű rekesz adta, ahová a kétliteres üdítős palack is becsusszant. Mellette még a vércukorszint megpörgetésére használt csokis keksz doboza sem lapult össze.


Az udvari fényképész nem kímélte a masinát, az eredmény a galériában látható
Megöregedtünk volna?

Ergonomikus, kényelmes munkahely volt

Valamiért az Avensishez lerázhatatlan eposzi jelzőként hozzánőtt, hogy unalmas, inkább érett embereknek való, nem a fiatalok autója.

Harmincas éveim derekán, még cseppet sem érzem magam érettnek, az Avensisben mégis jól érzem magam. Gyorsan elkezdtem keresni a defektust magamban.

Az Avensis formájával nincs semmi baj. Mindig is tetszettek a kombik, ez pedig egy szép, egészséges példánya fajtájának. Lázba nem hoz, de vagyok így még pár autóval.

Csendben nyaldosta a 200-at a mutató

Ellenben a fenekét elnézve mosolyognom kell, nincs az a néhány napos túra, amire úgy kellene elindulni, hogy az ötfős fedélzeten az első perceket poggyászmoderálással kellene kezdeni.

Utastere pedig kényelmes - jó, tényleg magasan ül benne az ember, de ennek is lehet örülni -, és még komolyabb tempó mellett is csendes marad. A körénk épített berendezés szép, kellemes tapintású plasztikokból épült, minden szépen, megbízhatóan teszi a dolgát. Ahogy az ember egy Toyotától elvárja. Ami viszont nagyon hiányzott a végtelennek tűnő autópályás vezetésnél, az a tempomat, pedig a Sol nem az alapkivitel.

A túloldalon: az Avensis nem mondott igazat a fogyasztásról és a hatótávolságról, de jönnek érdekes listaárak is