Teszt: Lancia Thesis 2.4 JTD LX Emblema

Humán luxus

Kulcsszavak: zöld, Lancia, Thesis

Ahányszor beülök egy kétajtós autóba, vagy extralistákon olvasom az Easy-Entry rendszer felárát, a Lancia Flaminia Coupé jár az eszemben. Ebben az autóban 1959-ben már magától előrecsúszott a két első ülés a támla előrehajtásakor és visszatért eredeti pozíciójába.

Aztán beugrik a Lancia Lambda nyolc évtizeddel ezelőttről, amely 1922-ben az első önhordó karosszériás szériaautó volt, és korszakos vívmányként elöl független kerékfelfüggesztést kapott. Hab a tortán, hogy mind négy kerekét lassította az üzemi fék. A Thesis-ben ezt az autóépítési magaskultúrát és nemes hagyományt fedeztük föl.

Formájával a Thesis a par excellence felső kategóriás autó. Különlegességéből fakadóan presztízse olyan jelentős, hogy S-osztályos Mercedesek és pompás Jaguarok közül sem lóg ki, sőt. A Thesishez képest a kategória bármely más típusa kispolgári ízlésről tanúskodó tucatautó, a Renault Vel Satist kivéve. Hosszú morfondírozás után sem tudtunk még egy konkurenst találni, amely máshoz nem hasonlító formavilágával annyira egyeduralkodó volna, mint a Thesis. Már csak ritkasága okán is, bármilyen környezetben, bármilyen luxusautót lejátszik a parkettről.

Ebben nem csupán bravúros formatervét veti be. A Lancia luxuslimuzinja terebélyes és magas, nagy tömegét optikailag is szuggerálja, ami nyomasztó lehet a többi nagyautóból nézve. Arányai pompásak, a karosszéria éke a hátsó lámpaív. A Thesis nem rámenős, sem pedig agresszív, mert nincs rá szüksége: tekintélye minden forgalmi helyzetben megkérdőjelezhetetlen.

Szerencsés véletlen folytán tévéműsorunk, az Autótrend stábjánál is a mi dízelünkkel egy időben járt a másik Thesis tesztautó. Ebből az autóból már egy után is százak fordulnak meg, a háromliteres V6-os és a JTD Thesis-szel olyan feltűnést keltettünk, mintha egy jetit sétáltatnánk.

Van valami, amihez a Lancia-nál páratlanul jól értenek. Ez pedig a proccos allűrök nélkül, mesterfokon megvalósított elegancia és luxus. Az utastérben minden anyag első osztályú, de ezt sok más autó is tudja. A Lancia tervezői tökéletes stílusérzékkel válogatták ki a fát, a bőrt és a műanyagokat, amelyek kiérdemelték, hogy napjaink egyik legeredetibb autóját ékítsék. Főleg a nyers felületű fabetéteket csodáltuk. A klasszikus visszafogottsággal megrajzolt műszerfalon szépek az órák.

Jobb hátul miniszteriális pozícióban trónolhatunk. A lábtér tágassága nem lehet kérdéses, térdünk terpeszkedő elöl utazók mögött sem ér a háttámlához. A hátsó kartámaszban fedél alá elrejtett kapcsolóval mozgathatjuk a napvédő rolót, és a Thesis-ben élhetünk az igazi luxuslimuzinok egy fontos szolgáltatásával: gombnyomásra mozgathatjuk hosszirányban a jobb első ülést. Hátul a lábtérhez mérten kevés a fejnek jutó hely, de 185 centis magasságig nincs gond ebből.

Ülésszellőztetés nélkül sem izzadtunk meg a fejedelmi bőrülésekben, mivel a háttámla lyukacsos borítása lélegzik. A klimatizálás huzatmentes, csendes és hatásos. Hátul ülve is jó a temperálás, főleg a három zónás légkondicionálóval.

Ekkor a második üléssorban is külön szabályozható a klíma. A klímavezérlésben is a hátul ülő az úr, ha ő kikapcsolja a légkondicionálást, akkor elöl sincs klimatizálás. Erre a tervezők is gondoltak, ezért a hátsó vezérlés egy műszerfali gombbal ki-be kapcsolható, amivel megelőzhetők a konfliktusok.

Egy nagyautó értékét részben a különleges extrákkal teremtik meg az autógyárak. A Thesisben televíziót, a hátsó üléstámla szélében oldallégzsákot találunk, a kézifék elektronikus. A Thesis ezzel a megoldással a legelső autók között volt a világon. A két első ülés közötti gombot megnyomva leeresztett ablaknál hallani, ahogy halvány vinnyogással a villanymotor meghúzza a fékbowdent.

A tesztelt Thesis rendszeréből hiányzik az a harmónia, amellyel a hetes BMW-ben, a Renault Vel Satis-ban vagy az egyterű Espace-ban, netán a Jaguar S-Type-ban megismert automatikus kézifék dolgozott. Lassú reakcióját a teszt végéig nem tudtuk megszokni. Nyitáskor-záráskor látható ritkaság az ajtókban az úszók helyén pirosan illetve zölden világító LED.

Gyönyörű hangjából kihúzatásnál megcsillant egy leheletnyit az öthengeres turbódízel. A motor erőteljesen húz, de megérzi a Thesis 1,7 tonnás üres tömegét. Alapjárat közeli fordulaton is van ereje a motornak, a 305 Nm-es maximális nyomaték 1800-nál éled. Van hol keresni az erőt, ha nem is kirobbanóan, de jól gyorsul az autó visszakapcsolás nélkül is. A hatfokozatú váltóval minimális fordulatszámmal nagyokat lép a JTD Thesis. Az áttételezés optimális, 200-nál 3850-et fordul a főtengely, az illendő 130-nál 2600-at. A váltó hosszú utakon jár és nem igazán pontos. A lágy motorfelfüggesztések miatt kezdetben ügyelni kell a rángatásmentes váltásra. Elvileg automata váltó illenék a Thesisbe, de a tesztelt kézi kapcsolásúnak is van létjogosultsága.

Autópályán, három személlyel, 190 és 220 közötti tempóval 9,1 liter volt az átlagfogyasztás, ami szenzációsan csekély érték a tekintélyes limuzin pazar kényelméhez mérve. Országúton 7 liter elég lehet, a budapesti 11-12 liter sem sok.

A futómű messze nem olyan jó, mint egy E-Mercedesé, vagy egy ötös BMW-é, de látótávolságban marad tőlük. Imbolygás nélkül halad a lágy rugózású autó, kanyarban megbízhatóan alulkormányozott. Aki nem érti meg a Lancia csúcsmodelljét és nem képes ráhangolódni a Thesis varázslatos hangulatára, az tohonyának mondja ezt a Lanciát, de téved. A Thesis-szel egyszerűen nem való csikorgó kerekekkel kanyarról-kanyarra sodródni.

Méltóságteljes kényelemben siklik a Thesis, a tesztautó nem túlzottan peres (225/50 R17-es) gumijaival jól eltünteti az úthibák hatását, a lengéscsillapítás is hatásos. Az ülések kialakításában keresve sem találni hibát, órákig örömmel vezettük bennük az autót. A fejtámlák formája elegáns és eredeti, de kényelmi szempontból nem az igaziak.

Nagy sebességű autópályás utazásokhoz ideális társ egy JTD Thesis. A zajszint a sebességnek fittyet hányva, mindig jelentéktelen. Távoli, tompa szélsusogást, és alig kivehetően, a motorhangot hallani. Igényes megoldás a zajcsökkentő dupla üvegezés. A két üvegréteg között fényvédő réteg húzódik, ami sokkal barátságosabbá és meghittebbé teszi az utasteret.

A Thesis hozza a luxusautók más kategóriákhoz nem hasonlítható nyugalmát. Többsávos országúton a 140-160 és autópályán a 200 még visszafogott utazótempó. Akár a legjobb középkategóriás autókban sem érzi magát az ember ennyire nyugalomban és biztonságban nagy sebességnél.

Nehéz mit mondani az Emblema kivitelű dízel Thesis 12,9 milliós alapáráról. Ez több egy alapfelszereltségű Mercedes E 270 CDI-nél, amit sokan emiatt irreálisan magasnak tartanak. A Thesis gyakorlatilag olyan autó, amelyből akkor sem kelne el több, ha mondjuk 9,5 millió forintért volna kapható. Ára nem magas, presztízséhez és különlegességhez mérten.

Amíg a Thesis-ben minden működik, őszintén mondhatjuk, hogy a mai autóépítés remeke. Az elektronikus segédberendezésekkel és extrákkal telezsúfolt luxusautók azonban nem problémamentességükről híresek, ami más típusokra is igaz. A teszt utolsó napjaiban kiesett egy csavar a műszerfalból. Meg akartuk tartani, de végül benne hagytuk az autóban. Keserű szívvel váltunk meg a magával ragadó Thesistől, amin mit sem segít egy emlékcsavar.

Műszaki adatok - Lancia Thesis 2.4 JTD
Lökettérfogat (ccm)	2387
Furat x löket (mm)	82,0x90,4
Hengerek / szelepek száma	S5/10
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford)	110(150)/4000
Max. nyomaték (Nm/ford)	305/1800
Gyorsulás (s, 0-100 km/h)	10,1
Végsebesség (km/h)	206
Fogyasztás (l/100 km) város	11,3
Fogyasztás (l/100 km) lakott területen kívül	6,3
Fogyasztás (l/100 km) vegyes	8,0
CO2 kibocsátás (g/km)	n.a.
Gumiméret	225/50 R17
Hosszúság/szélesség/magasság (mm)	4888/1830/1465
Tengelytáv (mm)	2803
Csomagtér (liter)	480
Menetkész tömeg / terhelhetőség (kg)	1715
Üzemanyagtank kapacitás (liter)	75
Listaár (forint)	12.900.000